Ebola - Féljünk-e a világjárványtól?
2014/09/08 15:39
915 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Szinte nem telik el óra anélkül, hogy ne jönne valami hír az afrikai ebolaveszéllyel kapcsolatban. Kell-e tartanunk egy komolyabb járványtól?

ebola

Kezdjük az elején!

Az Ebola nevű betegség vírus eredetű betegség, melyet jelen ismereteink szerint öt vírusfaj okozhat. Ezek felbukkanási helyükről kapták a nevüket: zairei, szudáni, restoni (csak állatokat betegít), elefántcsontparti és bundibugyoi (Uganda). Az Ebola vírusok közeli rokonságban vannak a Marburg-vírusokkal, melyek szintén trópusi területeken élnek és szintén vérzéses lázt idéznek elő. Az Ebolát először 1976-ban diagnosztizálták, az akkori Zaire (ma Kongói Demokratikus Köztársaság) területén. A betegség és a vírus nevét adó Ebola folyó környéki településen kialakult járványt csak komoly erőfeszítésekkel sikerült megfékezni. A környező települések mellett a szomszédos Szudánban is megjelent – bár ez egy másik változat volt. Az első járvány teljes felszámolása közel négy évet vett igénybe.

A betegség

Az egyes vírustípusok által okozott betegségek lefolyása némi különbséget mutat. A vírus elsődlegesen az immunrendszerünket támadja meg, annak segítségével eljutva belső szerveinkbe. A lappangási idő néhány naptól akár három hétig is terjedhet, majd influenzaszerű tünetek jelentkeznek. Láz, torok- és fejfájás, köhögés, mellkasi fájdalom, általános rosszullétek. A beteg étvágytalanná válik, hasmenés és hányás jelentkezik. A diagnózis felállítását jelentősen könnyítik a néhány nap elteltével megjelenő pontszerű bevérzések, melyek eleinte a nyálkahártyákon (száj, íny, orr), majd előfordulhatnak a test bármely pontján. A betegeknél véralvadási és keringési, továbbá légzési zavarok lépnek fel. A keringési zavarok, a testszerte megjelenő vizenyő valamennyi belső szerv működését megzavarja, így a végzetes problémát több szerv együttes működési zavar okozza. A legkritikusabb időszak az első tünetek jelentkezését követő 5-8. nap.

A szerencsések akár több hónapig eltartó gyógyulási fázis után teljesen felépülhetnek, azonban sokáig fertőzőképesek maradnak, ráadásul számos szövődmény alakulhat ki.

Fertőzés

Meglepő módón a kórokozó természetes hordozója továbbra sem ismert. Kimutatták növényekben, egyes gerinctelenekben (rovarok) és természetesen számos emlős csoportnál. A legelső járvány kialakulásáért denevéreket tesznek felelőssé és továbbra is ők számítanak a legvalószínűbb terjesztőknek, ugyanakkor a kísérletek azt mutatják, hogy nem közvetlenül a denevérektől kapják el az emberek, hanem más emlősöktől, főként főemlősöktől. Emberek közötti terjedése testnedvekkel (vér, ondó, nyál) történik, de kétségkívül segítik a járványok kialakulását a nem megfelelő higiéniás körülmények is.

Járványok

A már említett 1976-os járvány mellett említést érdemel a közel húsz évvel későbbi, 1994-96 közötti. Míg az első Ebola járvány Zairet és Szudánt érintette mintegy 500 áldozattal, addig az utóbbi Gabonban, Elefántcsontparton, ismét Zaireban és a Dél-afrikai Köztársaságban ütött fel a fejét. A járványoknak feltehetően nincs egymáshoz köze, hisz nem csupán földrajzilag alakultak ki egymástól távolabb, hanem a vírustípus is eltérő volt. Emellett a Fülöp-szigeteken és az Egyesült Államokban is kimutatták a vírust főemlősökben, azonban megbetegedést nem okozott. A 2000-es években évről évre felbukkant valahol (Gabon, Kongó, Szudán, Uganda) az áldozatok száma valamivel több, mint ötszáz. A napjainkban is tartó, ez idáig legnagyobb járvány 2013-ban Guineából indult ki, majd terjedt át a szomszédos országokba (Szenegál, Sierra Leona, Libéria, Nigéria stb.). Az ez idáig (2014. szeptember eleje) közel kétezer áldozatot követelő járvány ellen védőoltás továbbra sincs, gyógyítás terén számos terápiával próbálkoznak több-kevesebb sikerrel, igazi áttörés nincs.

További érdekes oldalak:

Marsi Zoltán írása

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál