Egy körbeforgó spirálcsillag
2001/11/06 00:00
826 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A csigavonal (spirális) a természetben gyakran előforduló alakzat, az élővilágban csakúgy találkozhatunk vele, mint az élettelenben. A csillagászattól sem idegen, hiszen a spirálgalaxisok jellegzetes "lakói" a Világegyetemnek. De látott-e már valaki spirál alakú csillagot?

Csillagászat:

Infrared Spatial Interferometer Group at Space Sciences Laboratory, University Berkeley

- Egy amerikai kupályaátmérőjének.

tatócsoport a hawaii Keck I távcsővel nemrég egy körbeforgó spirálishoz (vagy papírforgóhoz) hasonlítható csillagot fedezett fel: a spirál átmérője mintegy 160 csillagászati egység (Nap-Föld távolság), ami mintegy kétszerese a Plútó

A WR 104 a Wolf-Rayet csillagok (nevüket az őket felfedező két csillagászról kapták) csoportjába tartozik. Ezek forró, nagy tömegű, fényes objektumok, galaxisunkban mintegy kétszázat ismernek belőlük. Viszonylag ritkák, mert a csillagfejlődésnek egy rövid időtartamú szakaszában vannak. Átlagosan háromszor akkora sugarúak, és huszonötször nehezebbek mint a Nap, amelynek fényét mintegy százezerszeresen ragyognák túl.

A csillagról különleges interferometrikus eljárással sikerült olyan felvételt készíteni, amelyen felismerhető volt a lassan körbeforduló spirális forma. Kiderült, hogy a Wolf-Rayet 104 füstöl, mint egy kémény, és a róla kiinduló csillagszél meglepően sok port tartalmaz, amelynek erős az infravörösön inneni (hő-) sugárzása. Ez a sok por nem kis fejtörést okozott a csillagászoknak, ugyanis a csillag sugárzása olyan erős, hogy már keletkezése pillanatában el kellene hamvasztania minden porrészecskét.

De a csillag még más meglepetést is tartogatott. Kiderült, hogy a körbeforgó spirál belseje még egy csillagot rejteget, azaz valójában egy csillagkettősről van szó: a WR 104 kísérője egy fényes OB osztályú kék csillag, amelynek magának is erős csillagszele van. És éppen ebben rejlik a porrészecskék túlélésének a magyarázata! Ahol ugyanis a két forró csillagszél szembeütközik, egy lökéshullámfront alakul ki, amelyben az anyag összesűrűsödik és lehűl: ebben a csillagok pusztító hőjétől védett "burokban" folyamatosan por képződik.

De miért látszik a csillag spirál alakúnak? Ennek az az oka, hogy a kettőscsillag tagjai egymás körül is keringenek (lásd az ábrát), a csillagszelek sok port tartalmazó ütközési frontja pedig együtt mozog velük, s 220 nap alatt egy teljes fordulatot tesz meg. Eközben a belőle sugárirányban kiáramló porban gazdag anyag pedig - a körbeforgó kerti locsoló vízsugarához hasonlóan - spirális formában terül szét.

Forrás:http://ssl.berkeley.edu

Élet és Tudomány, LIV. évfolyam 18. szám 1999. április 30.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál