Érdekességek a rágógumiról
2014/05/28 14:20
721 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ismerkedjünk meg a rágógumi történetével, összetevőivel és egészségre gyakorolt hatásaival!

rago A rágógumi az édességek közé sorolt nyúlánk, ízesített élvezeti cikk, aminek első maradványai egy svédországi falu ásatásakor kerültek elő. Bizonyítottan már 5000 évvel ezelőtt, az újkőkorszak idején is használták, ekkor a nyírfa kérgéből nyert nyúlékony anyagot rágcsálták nem ritkán gyógyászati céllal, hisz kiválóan kezelte az ínygyulladást. Az ókori görögök pisztáciagyanta rágcsálásával frissítették leheletüket.  Az ősi azték indiánok női tagjai szintén elsősorban szájuk illatosítására alkalmazták a manilkara fa nedvéből készített rágnivalót. Az ez időtájban használt rágógumik érdekessége, hogy összetételük már nagyban hasonlított a mai rágógumik összetételére.

Miből készül a rágógumi?

A rágóguminak két fő összetevője van: a chicle és a poliizobutilén. Az előbbi anyag egy természetes, egyes, a trópusi esőerdőben honos fák kérgéből kinyerhető tejnedv összetevője. A Manilkara nemzetségbe tartozó fafajoknak több mint száz faja ismert, kivétel nélkül trópusi területeken élő fafajok. Rendszertanilag a harangvirágúak rendjébe sorolhatók, mely mint ismeretes, igen változatos növénycsoport. A chicle nagyobb mennyiségben fordul elő Manilkara chicle és a Manilkara zapota fajokban.

A poliizobutilén egy mesterséges anyag, melyet többnyire kőolajból állítanak elő. Az izobutilén polimerizációjával nyert anyag szakítószilárdsága kicsi, így hagyományos gumiként nem használják, utóbbi felhasználásához egyéb anyagokat, pl. ként adagolnak.

Egészséges

A rágógumi egészségre gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények. Abban bizonyosak lehetünk, hogy a fogak, illetve a szájhigiénia tekintetében többségében előnyös. Leghatékonyabb, ha étkezés után vagy cukros üdítő fogyasztása után használjuk. Megtisztítja a fogakat, sőt a száj kémhatására is előnyös hatással lehet (ez persze rágógumitól függ). Természetesen kerüljük a cukrozott változatokat, bár nem árt tudni, hogy egyes rágóknál olyan édesítőszereket használnak, melyek az érzékeny gyomrúaknál hasmenést válthatnak ki. Bizonyítottan erősíti a rágóizmokat és a fogzománcot, ezáltal is védve a fogszuvasodástól.

Mikor nem jó?

A folyamatos rágás ugyanakkor aktiválja a gyomrot, növekszik a gyomorsav elválasztás, sőt a bélrendszer további szervei is működésbe lendülnek. Ennek tükrében az étkezések közötti rágózás nem szerencsés, feleslegesen terheli emésztőrendszerünket. Nem kell azonban megijedni, ha lenyeljük a rágót. Összetételének köszönhetően semmiféle terhelést nem jelent a szervezetnek, zömében emésztetlenül távozik majd testünkből.

Káros a környezetre

A rágógumigyáraknak nem sok környezetvédelmi előírást kell teljesíteniük, pedig nem is gondolnánk milyen komoly környezeti terhelést jelent az elhasznált rágógumi. A világon évente mintegy 600 ezer tonna elhasznált rágógumi keletkezik, amely 20-szorosa az Egyesült Államokban keletkező műanyag és kétszerese a szintén az Egyesült Államokban elhasznált gumiabroncs mennyiségnek. Sajnos, újrahasznosításra nincs lehetőség, legalábbis ilyen irányú kutatásokat még nem végeztek. A globális környezetterhelés mellett mindenképp megemlítendő a közvetlen lakókörnyezetre gyakorolt hatása, gondoljunk az asztal alá, rosszabb esetben a székre ragasztott rágógumikra.

Biorágógumi

Természetesen már javában zajlanak a kutatások olyan rágógumi kifejlesztésére, amely nem ragad a ruhába, sőt használat után néhány héttel le is bomlik. Néhány cég már dobott piacra ilyen termékeket, azonban a jelentős áttörésre még várni kell.

Marsi Zoltán írása

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál