Érettségi 2014 – Az aceton, a víz és a benzin azonosítása
2014/05/27 14:02
1997 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az emelt szintű kémia érettségi szóbelijén a B. feladatban elvégzendő és nem elvégzendő kísérletek és kísérletek elemzései szerepelnek. Több feladat fizikai és/vagy kémiai tulajdonságok alapján anyagok meghatározását kéri.

aceton1

Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése meghatározó a természettudományos gondolkodásban. Sok kísérlet bonyolultsága, időigénye, vagy veszélyessége miatt nem szerepelhet az érettségi vizsgán. Egy részük a leírás alapján elemezhető, illetve a várható eredményük megbecsülhető. Ezeket nevezik nem elvégzendő kísérletnek a szóbeli követelményekben.

A 2014. májusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozták az emelt szintű kémia érettségi szóbelijére a B. feladatsort, amelyből

A tételsor 2. kísérlete:

Három kémcsőben, ismeretlen sorrendben, három színtelen folyadék van: aceton, víz, illetve benzin. A tálcán lévő eszközök és egyetlen kiválasztott vegyszer segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! A folyadékokat egymáshoz is öntheti. Válaszát indokolja!

Szükséges eszközök és anyagok:

  • műanyag tálca
  • aceton
  • benzin
  • desztillált víz
  • jód
  • ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
  • 6 darab üres kémcső
  • kémcsőállvány
  • kémcső
  • fogó
  • 2 darab vegyszeres kanál
  • csipesz
  • pH-papír
  • védőszemüveg
  • gumikesztyű
  • hulladékgyűjtő

Kísérletleírás 1. változat:

Három kémcsőben az alábbi anyagok vannak: víz, benzin, aceton. A három kémcsőben található vízhez, benzinhez és acetonhoz jódot adunk, amelynek oldódásával azonosítjuk a folyadékokat.

Tapasztalat

A kémcsövekben a jód különböző mértékben és különböző színnel oldódik. Két kémcsőben a jód jól oldódik, egyikben barna, másikban lila színnel. A harmadik kémcsőben nem tapasztalunk változást, csak hosszabb idő (25-30 perc) után megsárgul fokozatosan.

kémcsövek

Értelmezés

A jód a halogének közé tartozik, amely fizikailag apoláris oldószerben oldódik jól. Vízben, poláris oldószerben nagyon lassan, illetve nehezen. Az apoláris oldószerekben attól függően, hogy az oldószer molekulái tartalmaznak-e oxigént vagy nem, barna illetve lila színnel oldódik a jód.

Abban a kémcsőben, amelyben az oldat barna színű lett, az aceton volt. Amelyikben az oldat lila színű lett, abban a benzin volt. A színtelen, illetve a hosszabb idő után sárguló oldat vizet tartalmazott.

aceton2
aceton3
aceton4

Kísérletleírás 2. változat:

Az ismeretlen folyadékokból páronként mintákat öntünk össze. Egy esetben kétfázisú és két esetben egyfázisú rendszert kapunk.

Értelmezés

Az aceton a vízzel és a benzinnel is elegyedik. A kétfázisú rendszer csak a víz és a benzin összeöntésével jöhet létre, így a harmadik kémcsőben az aceton van. Az egymással nem elegyedő folyadékokat az egymáshoz képesti helyzetükkel azonosíthatjuk. A víz sűrűsége nagyobb, mint a benziné, ezért alul lesz a kémcsőben.

Felmerülhet, hogy az anyagok és az eszközök között miért szerepel az ezüst-nitrát-oldat vagy a pH-papír? Módszertanilag helyes téves megoldásokat sugalni?

További érdekes oldalak:

Siegler Gábor cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál