Földtörténeti típusterületek – az első életnyomok (archaikum)
2014/05/22 12:47
769 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Vitatott, hogy az első életnyomok a Földön valóban élőlények tevékenységéből származnak-e. Vannak azonban olyan típusterületek, ahol valóban rátaláltak a legegyszerűbb élőlények fosszilizálódott nyomaira.

Életnyomok az archaikumban

Korábban azt gondolták, hogy az ős- és az előidő között húzódó határvonalat éppen az élet megjelenése jelenti, de kiderült, hogy 2500 millió évvel ezelőtt is volt már élet Földön. A legősibb életnyomokat a nagyobbrészt élettelen archaikumban (ősidő) találjuk, jóllehet vitatott, hogy melyik az az idő, amitől kezdve már biztosak lehetünk az élet jelenlétében.

Mivel a korai élet formái nem rendelkeztek szilárd vázzal, kutatásuk komoly nehézségekbe ütközik. Többnyire az élőlények tevékenységéből lehet azok jelenlétére következtetni. A kutatások egy része magas széntartalmú kőzetrétegekből következtet arra, hogy azon a területen szerves vegyületekkel, az élet jelenlétével kell számolnunk. Máskor a ma élő, vázképző baktériumkolóniák alakjával hozzák összefüggésbe a több milliárd éves nyomokat. Sokszor a mikroszkopikus méretű élőlények nyomait találják meg évmilliárdokra a kőzetekbe zárva.

Legidősebb életnyomok?

Hasonlóan a világ legidősebb kőzeteihez, a legősibb életnyomokat is Nyugat-Grönlandon vélték felfedezni (Isua szuprakrusztális öv). A kutatók szerint a 3,8 milliárd éves grafit korai élettevékenységre utal. Nagy a bizonytalanság azonban a felfedezés körül. Újabb vizsgálatok ugyanis kiderítették, hogy a grönlandi grafit nem üledékes kőzetben található, hanem átalakult kőzetben. Az üledékes kőzet azért lenne fontos, mert az élet első formái a meleg tengerekben alakultak ki, tehát a tengeri üledékhez való kötöttség elengedhetetlen. A bizonytalanságok miatt nem is tartják ma már a grönlandi leletet a legidősebb életmaradványnak.

foldtortenet1

Nyugat-Ausztrália

Grönlandról áthelyeződött a „verseny” a Föld átellenes pontjára, Nyugat-Ausztráliába. Az elhagyatott területen található lelőhely a Pilbara ősföld területén található, ahol a híres földtani típusterület, a Warrawoona Csoport rétegei figyelhetők meg. A csoporton belüli Dresser Formációban találták meg a 3,43 milliárd éves legősibb életnyomokat. Ezek pedig olyan ősi baktériumok nyomai voltak, melyek fürtszerűen összekapcsolódva éltek, illetve így pusztultak el.

Dél-Afrika

A mind máig leghíresebb leletek Dél-Afrikából kerültek elő. A 3,2 milliárd éves Fig Tree Csoport ősmaradványai az Onverwatch Csoport fekvőjében találhatóak. A gömb, pálcika és fonal alakú mikrofosszíliák egyes típusait felfedezőik Eobacterium isolatum néven írták le.

Az 1965-ben felfedezett ősi baktériumegyüttes óriási tudományos eredménynek számított az élet eredetének kutatása terén.

foldtortenet2

Sztromatolitok

A fotoszintetizáló baktériumok az archaikumban kezdtek elterjedni, később a proterozoikumban (előidő) váltak uralkodóvá a Földön. Jellegzetes csoportjaik a mészvázképző, kolóniában élő, jellegzetes kör alakú hasábokat létrehozó sztromatolitok, melyek a sekélytengerek vizében éltek. A ma már alig-alig fellelhető élőlénycsoportnak komoly szerepe volt az oxigén légkörbe juttatásában, a harmadlagos légkör kialakításában. Az első sztromatolittelepeket a dél-afrikai Bulawayo Csoport rétegeiben találták meg, melyek kora 3 milliárd év.

Természetesen az előidőben már jóval több és gazdagabb életnyomokkal lehet találkozni, és ez a földtörténeti idő előrehaladtával egyre inkább igaz lesz, ahogy közeledünk a jelenkor felé.

Kapcsolódó linkek:

Barta Géza cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál