Fraknói üveggránát
2014/08/05 11:35
578 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Soprontól alig 40 kilométerre fekszik Burgenland egyik legszebb látnivalója, Fraknó vára. A várban bő egy éve látogatható a „Győztes csaták és koronázások” című fegyvertörténeti kiállítás.

uveggranat

A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, majd a család férfi ágának kihalása után, 1450-ben a Habsburgok tulajdonába került. 1622-ben Esterházy Miklós II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát. Gróf Esterházy Miklós az ország nádora lett és ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését, amelyet később a leszármazottai folytattak. A várnak katonai jelentősége nem volt, soha nem is vették be ellenséges csapatok. Az erődítmény rendeltetése megváltozott, kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyvertáraként szolgált.

vár

A kiállítás különlegességei

A kiállítás kiemelkedő tárgyai a 17-19. század közötti időszakból származnak: a koronázási zászlók, a korabeli levelezések és az Európában egyedülálló üveggránát gyűjtemény. A gyűjtemény igen gazdag tárgyi anyaggal mutatja be az évszázadok hosszú harcainak fegyvertechnikai fejlődését. Láthatunk elöltöltős kanócos, keréklakatos és kovaköves puskákat vagy különböző harci gépeket, mint például a rakétavető egyik elődjének rajzát.

Üveggránát

A fegyverek között olyan is látható, amely a maga nemében unikális. A várban nagy mennyiségben maradtak épségben (nem dobták ki) a ritkaságszámba menő üveggránátok. Ezek valószínűleg a közeli Kőszegi hegységben található műhelyben készülhettek.

gránát

A kiállításon a gránátok mellett feljegyzések mutatják be a gyártást. Az írás megemlíti, hogy nem csak az volt veszélynek kitéve, akire dobták a gránátot, hanem maga a gránátvető is veszélyeztetve volt, mert az üvegszilánkok nagyobb távolságba repültek szét, mint amekkora távolságra el lehetett dobni robbanás előtt. A gránátok hatótávolsága akkoriban ugyanis még kiszámíthatatlan volt. Valószínű, hogy védelmi célokra fejlesztették ki, hiszen a várfal tetejéről ledobva csak a támadókat érte az üvegcserépzápor.

Gyártás

A kész üveggránátok mellett a gyártáshoz használt sajtoló formák is ki vannak állítva. Az üvegfúvó mester az olvadt üvegből gömböt fújt és azt a formába helyezve alakította, hűtötte le. Majd új réteget vitt az eddigire az olvadt üvegbe merítve. Ezt néhányszor megismételte, hogy a gömb fala minél vastagabb legyen. Végül a fúvócsőről levágta a kész darabot.

gránát2

Az üveg zöld színe a vas-oxid tartalmától származik. Ha anyagában vagy a rétegek között levegő maradt, az előnyösnek számított a repeszképző hatás miatt. A kész üveggömböket puskaporral (faszén, kénpor és salétrom) töltötték meg és kanócot kötöttek a szájába. A Molotov-koktélok (benzinnel vagy petróleummal töltött üvegek) elvén működő, gyújtó hatás helyett inkább üvegszilánkokat szóró kézigránátok már háromszáz évvel ezelőtt használatban voltak.

További érdekes oldalak:

Siegler Gábor cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál