Füstköd Szingapúrban
2013/06/25 13:14
898 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A napokban a legmagasabb légszennyezettségi értékeket mérték Szingapúrban. A városállamban szó szerint fulladoznak az emberek. Az okok az indonéziai erdőtüzekre vezethetők vissza, de vajon nincs szerepük mindebben más államoknak?

Szingapúr helyzete

Szingapúr az északi féltekén helyezkedik el, alig több, mint egy fokkal az Egyenlítőtől északra. Éghajlata egyenlítői, ahol a természetes növényzet a trópusi esőerdő (ez a városállam középső részén meg is tekinthető). Egész évben nagy a hőség, magas a páratartalom, a csapadék eloszlása egyenletes, minden hónapban közel ugyanannyit esik, ami nem jelenti azt, hogy nincsenek kevésbé csapadékos időszakok, de ezeket nehéz előre megjósolni.

Szingapúr a világ egyik legfejlettebb országa. A Malajziától délre fekvő városállam egy főszigeten és több apró szigeten terül el. A világ egyik legtisztább városában a bűnözés is alig van jelen. Ázsia egyik üzleti és logisztikai központjában 5,3 millió ember él. A környezetvédelmi szabályok szigorúak, ezért a szennyezés nem jellemző az országban, jóllehet a metropoliszokban előforduló közlekedési dugók itt sem ritkák. A várost elárasztó szmog forrása a legtöbb esetben Szingapúr határain kívül keresendő.

A szingapúri szmog

A szingapúri szmog igazi füstköd („smoke” és „fog”), a London-típusú szmogok közé sorolható. Igaz, azok gyakran télen, illetve hűvös időben jellemzőek, de ezt leszámítva a szingapúri is megfelel a kritériumoknak. Okozója ugyanis az a nagy mennyiségű korom, mely az indonéziai erdőtüzekből származik, a magas páratartalom pedig adott. A nem túl erősen fújó szelek Szumátra szigetéről a Maláj-félsziget felé fújják füstöt, ami Malajzia egyes városaiban és Szingapúrban elviselhetetlen állapotokat teremtettek, nem beszélve a szumátrai falvakról.

Szmog-Malajzia-Szingapúr Az indonéziai erdőtüzek füstjének vándorlási iránya

Hogyan mérünk légszennyezést?

Szingapúrban az „általános légszennyezettségi mutatót” alkalmazzák a légköri szennyezések mérésére. A Pollutant Standard Index (PSI) az USA-ból származik és a legfőbb légszennyezőanyagok mennyiségi mutatója. Létrehozásakor fontos volt, hogy a sajtó számára is jól értelmezhető beosztást alkalmazzanak.

Az index egy-egy kategóriát ötvenesével, illetve százasával ugrik. E szerint 0-50-ig jó minőségű a levegő, majd 51-től egyre rosszabb. 151 és 200 között a levegő egészségtelennek minősül, 201 és 300 között nagyon egészségtelennek, míg 301 és 400 között veszélyesnek, 400 fölött pedig rendkívül veszélyesnek. 2013. június 21-én, délben a PSI szerint 401-es értéket mértek Szingapúrban, amit még sohasem mértek a városállamban.

Magyarországon a legfontosabb légszennyező gázokat és anyagokat külön mérik és az egészségügyi határértékhez képest adják meg százalékban. E szerint vizsgálják a szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-monoxid, a kén-dioxid és az ózon, továbbá a légköri aeroszolok koncentrációját.

Indonéziai erdőtüzek

Az indonéziai erdőtüzek leginkább az erdőirtáshoz, az új területek mezőgazdasági művelés alá vonásához kötődnek. A leggyakoribb, hogy olajpálma ültetvényeket hoznak létre a kiirtott területeken. Mivel a pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben felhasznált olaj a világon (margarin, biodízel, állati takarmány), ezért az élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalatok előszeretettel vásárolják. Malajzia és Szingapúr Indonéziát azzal vádolja, hogy a környezetvédelmi előírásokat nagyvonalúan kezeli és így felelős az erdőirtásokért, illetve a rendkívüli szmog kialakulásáért. Az indonéz kormány azonban azzal vágott vissza, hogy az erdőirtások hátterében szingapúri és maláj cégek is vannak.

Mindenesetre az erdőtüzek elharapózását a szárazabb időszak is segíti, ilyen emlékezetes erdőtüzek voltak 1997-ben is, amikor még hatalmasabb területet borított be a füst. Az ázsiai állandó esők övében jelentkező szárazság és az El Niño között szoros összefüggést véltek felfedezni a meteorológusok, az El Niño erőteljes kialakulása pedig összefüggésbe hozható a globális klímaváltozással.

Szmog és erdőtüzek

Barta Géza cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál