Gibraltár és a Petrezselyem-sziget
2014/08/19 11:19
975 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ez a szoros Spanyolország déli része és Észak-Afrika között fekszik, összeköttetést hoz létre az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. Óriási jelentősége van a Földközi-tengeren zajló kereskedelemben.

750px-Gibraltar_aerial_view_looking_northwest

A világ végén?

Az ókori görögök nevezték el Herakles oszlopainak a Gibraltár és a Hacho-hegyet, úgy tekintették, hogy ezek az "oszlopok " jelzik a bejárható világ végét, ezen túl már csak víz van. E nézet külön érdekessége, hogy a föníciai hajósok már a görögök előtt átkeltek a szoroson, sőt a part közelében hajózva egészen Britanniáig eljutottak. A rómaiak Calpeként emlegették a szorost, a mai Gibraltár nevet az araboktól kapta: a Dzsebel el-Tárik ('Tárik hegye') egy Tárik nevű hadvezér emlékét őrzi a mai napig. Ő volt az, aki 711-ben itt kelt át seregi élén Európába, majd legyőzte a gótokat és hatalma jelképeként egy erődítményt építtetett a sziklán.

450px-The_Moorish_Castle

Az erőd és az afrikai partokon szemben található két helyőrség (Ceuta és Melilla) a reconquista során a spanyolok kezére került1462-ben, a „legkatolikusabb” király hatalmát, birodalmát védte a délről jövő támadások ellen. Az erődítményt sokáig bevehetetlennek tartották, ám a spanyol örökösödési háborúban, 1704-ben George Rooke brit admirális három napig tartó ostrom után el tudta foglalni.

Angol kézben

A háborút lezáró utrechti békében (1713) a spanyol uralkodó lemondott a területről a brit korona javára. A spanyolok nehezen nyugodtak bele e veszteségbe, ezért többször is megpróbálták visszafoglalni, ám a vállalkozások rendre kudarcba fulladtak, így 1830 óta brit koronagyarmatként szerepel. Stratégiai jelentősége a Szuezi-csatorna megnyitása után (1869) tovább nőtt, hiszen a keleti területek, a kelet-afrikai és a dél, dél-kelet ázsiai brit gyarmatok felé irányuló kereskedelem ezen a szoroson is áthalad. Mindkét világháború során fontos ellenőrző pontként szerepelt az erőd, a II. világháborúban az oly kiemelt szerepet játszó tengeralattjárók mozgásának kontrollálásában játszott szerepet a gibraltári haditengerészeti és légi támaszpont. 1942-ben az amerikai és a brit erők innen keltek át Észak-Afrikába, hogy Rommel seregeit kiszorítsák a kontinensről.

1963-ban a Franco által irányított Spanyolország az ENSZ elé terjesztett egy javaslatot a térség hovatartozásának felülvizsgálatáról, de az e tárgyban 1967-ben kiírt népszavazáson a lakosság 95%-a a brit fennhatóság mellett foglalt állást. Ezen az eredményen Franco annyira feldühödött, hogy lezáratta a spanyol - gibraltári határt, amit csak Spanyolország 1982-es Európai Közösséghez való csatlakozása után nyitottak meg újra. A spanyolok nem mondtak le a mai napig sem Gibraltár megszerzéséről. A viták végső rendeződésére még alighanem várni kell, de fontos, hogy két NATO és EU-szövetséges állam között zajlik ez a huzavona, amibe még a helyi lakosok is beleszólhatnak egy népszavazás formájában...

Mapa_del_sur_de_España_neutral

Afrikai igények

A térség másik válságtényezője az afrikai területen található spanyol fennhatóság alatt álló Ceuta, Melilla és a Petrezselyem-szigetek sorsa. A két helyőrség fölötti spanyol fennhatóság jelképesen e szigetre is vonatkozott, bár neve a nemzetközi szerződésekben ritkán szerepelt. A napóleoni háborúk idején az angolok szerezték meg azzal az indokkal, hogy a francia-spanyol veszély ellen meg kell védeniük Gibraltárt. Ehhez az akcióhoz a marokkói szultán „belegyezését” is megszerezték. A háborút lezáró béke azonban nem említi a sziget nevét, sorsát nem rendezték. 1956-ban Marokkónak először francia ellenőrzés alatt álló területe, majd Franco húzódozása miatt némi késéssel a spanyol része lett spanyol-francia protektorátusból önálló állam, és ekkor maradt a Gibraltárral szemben található, spanyolok lakta két kikötő: Ceuta és Melilla spanyol kézen. A marokkói partoktól néhány méterre található kecskék lakta Petrezselyem-sziget (nevét az ott termő vadpetrezselyemről kapta) hovatartozása kérdésében azóta sincs írásos megállapodás, bár mindkét fél magáénak vallja ezt a legfeljebb stratégiai és presztízsszempontból fontos néhány sziklát.

Vista_del_islote_de_Perejil_desde_la_costa_africana

Marokkó 2002-ben azonban katonai alakulatokat rakott partra a szigeten, ki is tűzték országuk zászlaját. Egy héttel később a spanyol légierő és haditengerészet indított sikeres támadást, és a vér nélküli konfliktus egy amerikai közvetítéssel tető alá hozott diplomáciai megegyezéssel zárult. A Petrezselyem-szigeten megmaradt a senkiföldje állapot.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál