Greenwich, ahol kelet és nyugat találkozik
2001/08/28 00:00
4842 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Greenwich neve fogalommá vált az elmúlt évezred utolsó harmadában. A csillagászat, térképészet és geográfia egyaránt kultikus helyként tartja számon, ahol kelet és nyugat, a két félteke találkozik. Szakmabelieknek zarándokhely, turisták számára pedig misztikus látványosság a Királyi csillagvizsgáló fő teleszkópjának megtekintése.

Királyi Obszervatórium, Greenwich A földrajzi szélesség már régóta nem jelentett problémát, hiszen az könnyen meghatározható a Sarkcsillag horizont feletti magasságából. Annál keményebb dió volt viszont a másik koordináta megfejtése. A földrajzi hosszúság meghatározása során egy szélességi körön fekvo pont rögzítéséhez vagy ismernünk kellene az ugyanazon köríven lévo kiindulópont viszonyított távolságát, vagy a két pont felett az égitestek delelésének azonos idorendszerben mért idokülönbségét. Sokáig csak az elobbi megoldást lehetett gyakorlatban alkalmazni. A nyílt tengeri utakon az irány, az ido és a sebesség összevetésébol határozták meg a hajók földrajzi helyzetét, ám ez rengeteg bizonytalanságot okozott. A tordesillasi szerzodés (1494) értelmében a pápa a Zöld-foki-szigetektol 370 legua távolságban húzódó hosszúsági körtol nyugatra eso területek birtoklási jogát Spanyolországnak, a keletre fekvokét pedig Portugáliának ítélte meg. A gond csupán az volt, hogy senki nem tudta, hogy pontosan hol fut a megállapított délkör, ezért III. Fülöp spanyol király ennek meghatározására 6000 dukátot ajánlott fel.

Galileo Galilei (1564-1642) szellemes javaslattal állt elo. A Jupiter általa felfedezett négy holdjának a bolygó mögött való eltűnési, illetve elobukkanási idejét tartalmazó táblázat segítségével a világ bármely pontján észlelheto jelenség idopontja és a helyi ido különbségébol kiszámítható a földrajzi hosszúság-különbség. Gallilei elképzelése nem talált megérto fülekre a spanyol udvarban. Tervét Giovanni Dominico Cassini (1625-1712) fejlesztette tovább és egy könyvet szerkesztett, amelyben a Jupiter-holdak mozgásait másodperc pontossággal közölte, táblázatos formában. Ezzel forradalmasította a világ térképészetét, de a módszer továbbra is csak szárazföldön volt alkalmazható, mivel az imbolygó hajófedélzeten képtelenség volt az ingaórát használni.

Angliában II. Károly 1675-ben határozatot hozott egy obszervatórium megépítésére a greenwich-i park területén, a pontos csillagászat és hajózás, valamint a földrajzi hosszúság megállapítására. Elso John Longitude Harrison (1693-1776) igazgatójának és királyi csillagásznak John Flamsteedet (1646-1719) nevezte ki. Számos sikertelen próbálkozás után a parlamenti bizottság egy tengerre viheto pontos óra megalkotásában látta a megoldást, ezért pályázatot írtak ki. Kereken 20 000 fontot helyeztek kilátásba annak a feltalálónak, akinek szerkezete a hajó helyzetét fél percen belüli Harrison ingaórája II. pontossággal meg tudja határozni. Egy Yorkshire grófságból származó ácsember, bizonyos John Harrison, 1728-ban sikerrel kecsegteteto találmánnyal állt elo. Újfajta gátszerkezetet épített, amely szabályozza az inga járását, megalkotta a több fémbol készített ingát, amelynek hossza a homérsékletváltozással nem módosul. Többszöri átdolgozás és továbbfejlesztés után, csak 25 évvel késobb fogadták el művét, miután a próbaúton az Harrison ingaórája I. óra két hónap elteltével is csupán 4 másodperc eltérést mutatott. A greenwich-i intézetben végzett nagyszámú megfigyelés és adat felhasználásával, 1765-tol kezdve Tengerészeti Évkönyv (Nautical Almanach) sorozatot indítottak, ami mind a mai napig fontos kelléke bármely hajónak. A könnyen kezelheto összeállításban a hosszúság- és szélesség meghatározását segíto adatok találhatók. Mivel az adatokat a greenwich-i délkörre vonatkoztatva közölték, jelentosen hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a tengerészek körében egyre népszerűbbé váljanak. Több, mint egy évszázaddal késobb a Washingtonban rendezett meridián konferencia végre meghozta a sokak által oly régóta várt megállapodás. A Washingtoni Nemzetközi Egyezményben (1884) a következo fontosabb alapelvek lettek deklarálva:

  • Az egész világon egységes és egyetlen kezdo meridiánra van szükség a létezo számos különbözo helyett.
  • A világ standard szerint, a kezdo meridián (az Északi és Déli sarkot összeköto délkör; hosszúsági kör; 0°) a greenwich-i obszervatórium fo teleszkópján fut keresztül. Ettol a vonaltól kell számítani a keleti és nyugati hosszúságokat egészen 180°-ig.
  • Minden ország elfogadja az egyetemes nap fogalmát (universal day), ami nem más mint a középszoláris nap (Mean Solar Day), amely Greenwich-ben éjfélkor kezdodik és 24 órából áll.
  • A tengerészeti és csillagászati nap az egész Földön ekkor veszi kezdetét.

Greenwich félszigeten található Millennium Dome ad otthont az elmúlt évezredet bemutató kiállításnak 2000 január 2-tól az év végéig. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy miért éppen itt kerül megrendezésre a hivatalos Millenium megnyitó, szilveszter éjszakáján. Millenium Dome Az angliai Greenwich, London egyik belso választókerülete a Temze déli kanyarulatánál. Gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik: itt született többek között VIII. Henrik király és leánya Mária királyno (Bloody Mary), valamint I. Erzsébet is(The Virgin Queen). Számos híresség fordult meg itt Nagy Péter cártól, Charles Dickens-en át Bob Hope-ig. A város, mely több kisebb település együttese, régóta jól ismert tengerészeti és katonai vonatkozásait tekintve. Humphrey Plantagenet, Királyi Tengerészeti Foiskola (egykori palota) Gloucester hercege, 1433-ban csatolta a palotához a Greenwich Parkot. Szintén a herceg nevéhez fűzodik a Wren által tervezett, a folyó felett magasodó északra nézo domb tetejére építetett óratorony is. Az observatórium, tetején a boltozatos Octagon Szobával, az egykori óratorony helyén épült a 17. században. Hivatalos funkcióját 1957-ig töltötte be, azóta a csillagvizsgáló máshova költözött, az épület pedig múzeumként működik, amit 1993-ban teljesen felújítottak. A parkot, amelynek területén A Királyi Csillagvizsgálón (Royal Observatory) kívül a Nemzeti Tengeri Múzeum (National Maritime Museum) és a Királyi Tengerészeti Foiskola (Royal Naval College) is található, az UNESCO 1997-ben világörökséggé nyilvánította.

Forrás:
Klinghammer I. - Papp-Váry Á.: Földünk tükre a térkép
Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. 385 o., 262 ábra
Greenwich2000

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál