Gyűjtsünk homokot!
2013/08/01 16:22
1382 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A nyaralás során érdemes azt is megfigyelni, mi van a talpunk alatt a vízparton. Van, aki már gyerekkorában is gyűjtötte a kavicsokat, netán homokgyűjteménye is volt. A homok azonban rendkívül sokféle lehet, attól függően, hogyan keletkezett. Következzék a homok-világatlasz!

A homok meghatározása

A törmelékes üledékes kőzeteket többek között a szemcseméret alapján határozzák meg. Ebből következően a különböző mérettartományok különböző kőzeteket jelentenek. Így különíthetünk el kavicsot, kőzetlisztet, görgeteget stb. A homok szemcsemérete 0,06 mm és 2mm között van, az ennél nagyobb méretű részekből álló kőzetet már kavicsnak, az ennél kisebbet pedig kőzetlisztnek tekintjük.

Származás

A szemcseméret azonban nem mond sokat a származásról. Pedig a homok színe vagy a szemcsék alakja, lekerekítettsége sokat mondhat annak eredetéről.
Bizonyára mindenki észrevette már, ha mezítláb megy a homokon, néha érdesebb, máskor pedig puhább. A homokvárépítő „szakértők” azt is megmondják, melyik az a homok, amelyikből a legjobb vár építhető. Aki volt már tiszai strandon, tudhatja, hogy az ottani homok jóval alkalmasabb homokvár építésére, mint pl. amit a legtöbb tengerparton találunk. Ennek egyébként a kisebb szemcseméret és az agyagtartalom az oka.

A törmelékes üledékes kőzetek – vagyis a homok is – többnyire erózió útján képződnek, tehát a szél, a csapadék, a tömegmozgás, a hőmérsékletingadozás, a jég vagy a sókristályok hatására aprózódik az eredeti kőzet. Igaz vannak kivételes esetek, amikor a homok közvetlenül a magmából alakul ki. Ha a vulkanikus törmelékszórás szemcsemérete 0,06 és 2 mm közé esik, akkor a homok közvetlenül a vulkáni magmából jött létre. Nagyon vigyázzon az, aki ilyen frissen keletkezett homok-hamuban lépked! Mivel semmilyen eróziós hatás sem kerekítette még le ezeket a szemcséket; rendkívül élesek. Ha rövidnadrágban elesünk benne, biztosak lehetünk, hogy a puhának tűnő anyag helyett megannyi kis éles szemcse karistolja lábunkat!

Ha a tengerben élő apró állatok váza a homok szemcsetartományba esik, akkor is keletkezhet közvetlenül, eróziós hatás nélkül ez a kőzet. Ilyen állatok pl. a Foraminiferák (más néven Likacsoshéjúak), melyek apró meszes vázai lehetnek a homokszemcséket alkotó képződmények.

A homok színe is sokat elárul annak keletkezéséről. A teljesség igénye nélkül három nagy csoportot már „messziről” nézve is kialakíthatunk. A fehér színű homok feltehetően mészvázú élőlények vázából keletkezett. Azért van vakítóan fehér színe a korall-zátonyok strandjainak, mert a mészvázú korallok apró törmelékei alkotják a tengerparti homokot. A vörös színű homok szárazföldi, sivatagi eredetre utal. A homokszemcsék lekerekítettek és az ásványok vastartalma oxidálódott, amitől a homok vöröses vagy legalábbis mélysárga színezetet kap. A sötét vagy fekete színű homok vulkanikus eredetre utal, különösen látványosak a bazaltból erodálódott, fekete színű tengerpartok.

Namibia-tengerpart A Namib-sivatag találkozása az Atlanti-óceánnal (Namíbia)

Homok-világatlasz

Ha valaki arra kíváncsi, hogy milyen homokféleségek vannak a Földön, érdemes felkeresni a World Atlas of Sands című weboldalt, ahol döbbenetesen jó fényképek és tökéletesen kategorizált homoktípusokkal ismerkedhet az odalátogató.

A honlap angol nyelvű, de akinek nehézségei vannak, a képekért is érdemes felkeresni. A bemutatkozás („About”) és a rövid homok-bemutató („Sand”) mellett az oldal igazi erőssége a fotók, illetve a kategorizált homoktípusok („Photos”). Kontinensről kontinensre vándorolhatunk és megtekinthetjük a legkülönfélébb színű, szemcseméretű és alakú homoktípusokat.

Ha valakinek saját gyűjteménye van, felkerülhet a weboldalra, ha küld egy levelet, illetve képet gyűjteményéről („Collections” menüpont). Ha pedig valaki ezután kap kedvet, akkor egy szoftvert is ajánlanak neki („Software”), melynek segítségével jól kategorizálható a digitális gyűjtemény.

Izland-tengerpart Bazalthomokos tengerpart (Izland)

További érdekes oldalak

Barta Géza cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál