Hogyan működik a golyóstoll?
2014/08/06 15:46
2485 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Sokak számára ismert az a történet, mely szerint a NASA egymillió dollárt költött az űrben is használható golyóstoll kifejlesztésére. Az orosz űrhajósok a problémát nagyon egyszerűen megoldották, ceruzát vittek magukkal.

Ez a történet városi legenda, de az űrtoll is létezik...

Napjaink digitális eszközei megváltoztatták az emberi üzenetküldést, hiszen olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekkel hangüzeneteket, videókat, elektronikus leveleket juttathatunk el pillanatok alatt a világ másik pontjára. A számítógép vagy laptop előtt ülő ember kezében azonban továbbra is ott van a jól megszokott golyóstoll!

_golyostoll

Magyar találmány - a biro

Bíró László József egyike azon neves magyar tudósoknak, akiket határainkon túl jobban ismernek, mint itthon, akinek a neve naponta többször hangzik el a világban, mint bármelyik más magyar feltalálóé. Ez azért is történhet meg, mert a golyóstoll neve sok országban egyszerűen csak biro. Bíró László József 1899-ben született Budapesten, zsidó családban. Újságíró, képzőművész, autodidakta feltaláló. 1938-ban Párizsba távozik családjával, majd az argentin elnök meghívására Argentínában települ le.

A golyóstoll feltalálását számtalan legenda lengi körül, ezek közül az egyik egy olasz újságban jelent meg: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete.

Bíró 1975-ben megjelent önéletrajzi regényében nagyon tetszetősnek nevezi a történetet, és rögtön el is meséli a találmány születésének valódi hátterét: “Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron.”

A prototípusok írásra még alkalmatlanok voltak, a nem megfelelő golyócskák akadoztak, betűket nem tudott írni a használója. Természetesen a sikertelenség nem szegte kedvét, hiszen abban biztos volt, hogy a működési elv jó, csak a megvalósítást kell tökéletesíteni. A jól használható golyóstollhoz szüksége volt a nagyon precízen megmunkált, tökéletesen gömb alakú golyókra!

A golyóstoll neve számos országban az ő nevét őrzi, az angol nyelvterületen biro, franciául biron, spanyolul birome.

Hogyan működik?

A tollat írásra vagy rajzolásra használjuk. A golyóstollban valamilyen színes, eléggé viszkózus folyadék, többnyire tinta van. A kiindulási alap a nyomdákban használatos festék volt, hiszen ez gyorsan szárad és nem maszatolódik, kenődik el könnyen. Ez a festék viszont nagyon sűrű volt, így a kísérletek célja az volt, hogy olyan sűrűségű tintát állítsanak elő, amely megfelelő a tollhoz. A toll egyik lehetséges felépítése a következő:

toll1

A festékadagoló cső nyílásában egy pici gömb van, pont akkora a mérete , hogy a festék ne folyjon ki. A szokásos gömb méret: 0,5 vagy 0,7 mm.

toll2

Amikor írunk, hozzányomjuk a kis gömböt a papírhoz, a fémgömb és a papír közötti súrlódás hatására a gömb elfordul és a felületére tapadt tinta a papírra kerül - és máris látható az írás.

Természetesen számtalan változata készült már a golyóstollnak, de mindegyik a Bíró László által kitalált alapelv alapján működik.

Lehet-e írni vele az űrben?

Az elterjedt vélekedést, miszerint a golyóstollak használhatatlanok az űrben, sokan magukénak vallják. Ezt cáfolja Pedro Doque űrhajós naplója, amely egy 1992-es űrutazás során született: „Ezeket a sorokat egy olcsó golyóstollal írom egy Szojuz űrhajó fedélzetén... az oroszok is golyóstollat használnak.” A teljes naplóbejegyzés elolvasható a lenti linkre kattintva.

A kereskedelmi forgalomban azonban kapható a NASA által kifejlesztett un. Space Pen, amelyet az amerikai űrhajósok kezdtek használni 1968-ban az Apollo-7 program keretein belül.

PR4_Diagram-Acid-Flyers_Modified .

A cég honlapja szerint 1998 óta az orosz űrhajósok is az ő tollaikat használják a MIR űrállomáson is.

További érdekes oldalak:

Zsigó Zsolt cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál