Honnan ered az Amazonas?
2013/09/11 14:43
1212 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Erre a kérdésre sem földrajzi, sem nyelvi értelemben nem olyan egyszerű válaszolni. A folyó eredete vitatott, s a forrásvidéktől függően változik az Amazonas helye a világ leghosszabb folyóinak ranglistáján. A nyelvészeket a folyó nevének eredete érdekelte, a történészeket pedig, hogy mikor és hogyan hajózott először végig rajta európai ember. Az utóbbi két kérdés: az európai felfedezők útja és a névadás összekapcsolódik, erről szól az alábbi írás.

Amazonas-medence: az Amazonas és a Rio Negro találkozása Amazonas-medence: az Amazonas és a Rio Negro találkozása

Az Amazonas felfedezése

A kb. 6,5 ezer km (!!!) hosszú folyón elsőként a spanyol Francisco de Orellana vezette kis expedíció utazott végig. 1542. február 11. érték el a folyót és 1542. augusztus 2-án jutottak ki a torkolathoz. (Vannak források, amelyek egy évvel korábbra teszik az expedíciót.)

A fiatal és igen kalandvágyó Francisco de Orellana részt vett a Francisco Pizarro vezette hadjáratokban, amelyek eredményeként legyőzték az inkákat, s hatalmas kincsekhez jutottak. A Pizarro fivéreket (Francisco és Gonzalo) azonban nem hagyta nyugodni Eldorado (az Aranyváros) és a hatalmas fahéjfa-erdők  meséje, ezért 1541 februárjában elindult csapatával, köztük Francisco de Orellaná-val. Az Andok hegycsúcsain való átvergődés, az ismeretlen és rendkívül veszélyes terepviszonyok sok spanyol halálát okozták. A hegyeken való átkelés után megérkeztek a Rio Napóhoz, ami az Amazonas egyik mellékfolyója, de legnagyobb csalódásukra sem aranyvárost, sem fahéjfa-erdőt nem találtak, élelmük viszont fogytán volt. Ám nem adták fel. A csapat két részre bomlott. Az egyik, közel 60 fős csapat Francisco de Orellana vezetésével hajót ácsolt és elindult lefelé a folyón élelem után kutatva. Velük tartott egy domonkos rendi szerzetes, Gaspar de Carvajal is, aki megörökítette a kalandos utazás eseményeit, az ő feljegyzései alapján kapta a folyó a nevét.

Az Orellana vezetésével elinduló csapat talált is élelmet, de a víz erős sodrása miatt nem tudott visszafordulni. A továbbutazás és egy nagyobb, erősebb hajó megépítése maradt az egyetlen megoldás. 1542. február 11-én érték el az Amazonast. Heteken át tartó útjuk során láttak több kilométer hosszú, hatalmas falvakat is. Az indiánoktól kellett élelmet szerezniük, ezt a próbálkozást az őslakosok egy része békésen fogadta, ám helyenként fegyverrel támadtak az európaiakra.

A névadás

Carvajal feljegyzései szerint 1542. június 24-én látták meg azt a falut, ahol csak „világos bőrű, a férfiakkal semmiféle kapcsolatban nem levő asszonyok” éltek. A hosszú hajú, magas és erős asszonyok íjjal és nyíllal voltak felfegyverkezve. Meg is támadták a spanyolokat, bár azok visszaverték őket. Ez a kaland olyan nagy hatással volt a kortársakra, hogy az ógörög mondákban szereplő harcos amazonokra emlékezve a folyót Amazonok folyójának, azaz Amazonasnak nevezték el.

Az expedíció utóélete

Az expedíció másik része nagy nehézségek árán tudott visszatérni Quitóba, és az Orellanától származó értesüléseket hazugságnak minősítették. A későbbi utazók is hiába keresték az Amazonas partjain az „amazonoknak” és a folyó mentén kilométerekre elhúzódó falvaknak a nyomait. Nyilvánvaló, hogy a kalandok egy része kiszínezett, olykor kitalált élményeken alapul, ma már úgy gondolják, hogy például egy helyi indián törzs harcosait nézték nőnek. A felfedező által leírt termékeny földek kapcsán azonban legújabb régészeti kutatások megállapították, hogy az Amazonas mentén valóban élhettek törzsek, amelyek jól működő öntözőrendszereket építettek ki, virágzó településeket hoztak létre. Civilizációjuk valószínűleg – a térségben máshol is megfigyelhető okból – az európaiak által behurcolt betegségek miatt halt ki.

Orellana és a kormányzóság

Francisco_de_Orellana1

Az Orellana vezette expedíció útja érdekes nemzetközi bonyodalmat okozott azáltal, hogy a Tordesillas-ban 1494-ben megkötött egyezmény értelmében a folyó torkolatára a portugálok, ám a belső területekre a spanyolok tarthattak igényt. Végül V. Károly spanyol királynak ajánlotta fel a felfedezést, aki Új-Andalúzia kormányzójának nevezte ki azzal a feltétellel, hogy birtokba veszi a területet és alapít két várost. A „feladat” végrehajtását kitűző második expedíció 1545 májusában indult Spanyolországból, de nem jártak szerencsével. Négy hajóból kettő elsüllyedt még megérkezés előtt, aztán pedig a hatalmas (3 kilométeres) torkolatban nem találták meg az Amazonas fő folyását sem. Orellana 1546 novemberében halt meg az indiánokkal vívott harcok során szerzett sebesülése következtében.

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál