Hűs szellő simogat... Légkondi a lakásban
2002/07/25 00:00
891 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Mikor jut az ember eszébe az, hogy de jó is lenne egy légkondi? Természetesen akkor, ha kinn 40 fok meleg van és még a mindenki által ismert Szilárd sem jósolja a várva várt hidegfrontot. Ilyenkor van azért néhány jó megoldás: kimenni valami vízpartra, inni valami hideg, frissítő italt, és álmodozni egy kellemes éghajlatú lakóhelyről. No, igen, és a klímaberendezés is itt jut eszünkbe, sokadszor...

Klima nélkül is lehet élni...

A sok pici levegőhézag javítja a hőszigetelést

A természet- és környezetvédelmi szakemberek szerint a nálunk melegebb éghajlatú országokban is meg tudták oldani a viszonylag kellemes hőmérsékletet a lakóházakban. Ehhez nem kell mást tenni, mint megfelelő építőanyagokat használni, illetve jól alkalmazni az árnyékolástechnika által kínált lehetőségeket, hiszen például a téglaház egy természetes klímaberendezés. Ezt már korábban is tudták nálunk is. Az magyarországi kontinentális éghajlat jellemzője a nagy nyári meleg és a nagy téli hideg is. A hőszigetelő téglából készült falazóblokkok olyan kialakításúak és anyagszerkezetűek, hogy télen nem engedik elillani a meleget, nyáron pedig nagy tömegük és hőtároló képességük révén késleltetik a külső forróság bejutását.

A klíma egy hűtőgép

A klíma egy szokásos megvalósítása

A klímaberendezések elvi felépítése megegyezik a háztartásokban is használatos hűtőgépekével. A berendezések célja az, hogy egy magasabb hőmérsékletű térből hőt vonjunk el, és ezt a hőt egy másik (általában még melegebb, külső) térben leadjuk. Jusson eszünkbe az, hogy a hűtőgép a konyha levegőjét is felmelegíti. Tehát, ha úgy akarjuk elérni azt, hogy a konyha levegőjének hőmérséklete csökkenjen, hogy kinyitjuk a hűtőgép ajtaját, nagy csalódás fog érni minket. A konyha levegője egyre melegebb lesz. Akkor tudjuk a konyha levegőjét valóban hűteni egy átlagos hűtőgéppel, ha a hátsó részét (vigyázz, mert működés közben ez nagyon meleg, itt adja le ugyanis a hőt) az ablakon kívűlre tesszük. Hoppá, már fel is találtuk a klímaberendezést!

Na, akkor hogy működik?

Átlagos körülmények között nem lehetséges az, hogy a magas hőmérsékletű helyről, egy még magasabb hőmérsékletű helyre hőt áramoltassunk, mert a hő természetes áramlási iránya a melegebbtől a hidegebb felé mutat. Kell tehát egy szerkezet, ami egy apró cselt használ: a hűtőközeget egy kompresszor nagy nyomásra összenyomja, ennek a hatására a hőmérséklete megnő, így a külső, környezeti hőmérsékleten, a kondenzátorban (a fenti kép kék részlete) a hőtartalmának jelentős részét le tudja adni. Ezután a közeget az ún. elpárologtatóba vezetik, ahol ez a freon tartalmú hűtőközeg nagyon gyorsan elpárolog, és hőt von el a párologtató környezetéből. Ezek után már csak azt kell meghatároznunk, hogy hol legyenek a berendezés alapelemei.

A klímaberendezések főbb típusai

Léteznek ún. "fen coil" rendszerű klímaberendezések, ezek vizes hőcserélővel működnek. Ez azt jelenti, hogy a klíma alapelemei (kondenzátor, elpárologtató, kompresszor, ventilátor) kompakt egységként egybe vannak építve (ez látszik a kép jobb oldalán), és ezt a szabadban, a külső térben helyezzük el. A berendezésben természetesen könnyen párolgó freon a hűtőközeg. A hűtőgép egy közvetítő közeget, az egyszerűség kedvéért vizet hűt le, és a szobába ezt a lehűtött vizet vezetjük be egy hőszigetelt csövön keresztül. A belső hőcserélőben már csak a közvetítő közeg veszi fel a hőt egy ventillátor közreműködésével.

A split klíma: a kompresszor, a kondenzátor ésa ventillátor az épületen kívül van

Az előbbivel ellentétben az ún. "split" rendszerű klímák fő egységei különválasztva működnek. A külső térben csak a kompresszort, a kondenzátort és a ventillátort helyezik el. Ez a legzajosabb rész, ezért praktikus, ha kint van. A kültéri egységből maga a hűtőközeg a freonvezetéken keresztül bejön a szobába, az elpárologtatót és egy másik ventilátort tartalmazó beltéri egységbe. A hideg párologtatón átfújt levegő természetesen lehűl, így a beltéri egység hideg levegőt fúj a helyiségbe. Egy kültéri egységhez több beltéri is tartozhat (multi split).

Ugyancsak egybeépített kompakt egység a mobil klíma; egyetlen házba építve a kompresszor, a ventilátor és az elpárologtató. A párologtatón átfújt levegő hűti a helyiséget, a kondenzátoron átfújt és felmelegített levegőt pedig egy vastag csövön keresztül a falon kívülre vezetjük. Egy ilyen készülék helye a lakáson belül könnyen változtatható, de kissé zajos a ventilátorok és a légáramlás miatt.

Kompakt egységnek tekinthetők az ablakklímák is. A hűtőrendszer két fele ugyan szét van választva; a külső oldalra esik a kondenzátor és annak ventilátora, a belsőre a párologtató, de mindez egy házba összeépítve. Elnevezését onnan kapta, hogy rendszerint az ablakba, ritkábban a könynyűszerkezetes falba építik be. Leggyakoribb megoldás az, hogy az egyik ablakszárnyat kiveszik, és abba, vagy annak helyére építik az ablakklímát. Ez a megoldás például viszonylag könnyen kivitelezhető házilag is, mert a beépítés mechanikus munka, és ezután már csak be kell dugni a konnektorba a készüléket.

A szakemberek nem sorolják az igazi klímaberendezések közé, de azért megemlítjük a vízpárologtatós (adiabatikus) hűtőket. A hőelvonást itt a víz folyamatos párologtatásával, illetve a párolgási hő elvonásával érik el, nincs más hűtőközeg és kompresszor sem. Ezek a készülékek hatékonyan növelik a levegő páratartalmát, és tisztítják is a levegőt, de a hűtő teljesítményük nem mérhető össze a klímaberendezésekkel. Szerelést nem igényelnek, egyszerűen csak le kell állítani a szobában, feltölteni vízzel és bekapcsolni. Természetesen a párolgó vizet pótolni kell.

Egészséges-e a klíma?

Sokan azt mondják, hogy egészségtelen a klímaberendezés használata. Abban nem lehet kétségünk, hogy sokan egyszerűen nem bírják a klímát, megfáznak vagy allaergiás tünetek jelentkeznek. Ilyenkor nincs mit tenni, kerülni kell a klimatizált helyiségeket. A szakemberek szerint azonban az emberek többsége egyszerüen rosszul használja a berendezéseket. Az automata a kívánt hőfok beállítását a készülék ki-be kapcsolásával éri el. Ha hűt a gép, akkor kb. 6 fok körüli hőmérsékletű levegőt fúj be a szobába, és ha ennek a levegőáramnak az útjába ülünk, akkor biztosan megfázunk. A megoldás az lehet, hogy a levegőáramot sohase irányítsuk olyan irányba, ahol ember, emberek vannak, hanem oszlassuk el a térben. A másik tanács pedi az, hogy ne hűtsük túl a helyiséget, hiszen, ha a kinti hőmérséklet 30 fok, akkor a benti hőmérsékletet sem szabad 26 fok alá vinni, mert az emberi szervezet rosszul viseli a nagy hőmérsékletkülönbséget.

A másik fő ellenérv az, hogy a készülékek által keltett levegőáramban por kavarog, és ezeken a szemcséken akár mikroorganizmusok is megtelepedhetnek. A szakemberek azt mondják, hogy a modern készülékekben már olyan szűrők vannak, amelyek útját állják a fent említett kórokozóknak is.

Ezermester2000 2001/7-8

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál