Így számoltunk – szuan-pan, szcsoti, szorobán
2013/10/11 13:17
2634 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hasonló elvű, a számolásokat segítő eszközök egymástól függetlenül fejlődtek ki Európában és a Távol-Keleten. A kínai szuan-pan, a japán szoroban, az orosz szcsoti (magyarul számolókeret, vagy golyós számoló) keretbe foglalt vékony drótokon csúszó golyók.

A szuan-pan egy tökéletesített abakuszra emlékeztet, Kínában valószínüleg 3-4 ezer éve használják.

Szuan-pan

A szuan-pan egy hosszúkás fakeret, amelyet egy osztóléc két részre oszt, a felsőre, és az alsóra. A keretben harántirányban szilárdan 9-11-13-15 pálcikát rögzítettek, és a pálcikákra gyöngyöt, csontot, vagy fagombokat fűztek. Az osztóléc alatti pálcikarészre öt gyöngyöt, míg a felette lévőre két gyöngyöt. Az osztóléc felettit "felső gyöngyöknek" és az osztóléc alattit "alsó gyöngyöknek" nevezzük.

A legmagasabb gyöngyöket "legfelső gyöngyöknek" nevezzük.

A gyöngyök értéke

Minden felső gyöngy azonos értékű, mint ugyanazon sor 5 alsó gyöngye.
Minden alsó gyöngy azonos értékű a rákövetkező jobboldali sor 10 gyöngyével.
Az ábrán az következő számokat láthatjuk:

7, 9, 23, 356, 17 216 és 6 208

szuanpan

A nullátt egy hézag jelzi. Nehézségek adódhatnak, ha ezt nem követi számjegy. Így a 2. ábra jelenthet 7, 70, 700, 7.000, 70.000 vagy 0,7, 0.007 stb. értéket. Ügyelni kell a helyértékekre, amit a használónak saját magának kell figyelemmel kísérnie.

A szuan-pan segítségével a négy alapművelet elvégezhető! (A részletes használati útmutató a cikk végén található linken olvasható)

A szcsoti

szcsoti.preview

A régebbi, kezdetleges abakuszok juthatnak eszünkbe a scsoti láttán.

Egyes kutatók szerint a középkor végén, a mongolok és a tatárok révén eljutott az abakusz Kínából az Orosz Birodalom területére is, és a szcsoti az európai hatást is magába olvasztva terjedt el az országban. A szuan-pan és a szoroban elrendezésétől eltérően használat közben nem függőlegesek, hanem vízszintesek a helyiértékeket képviselő rudak, s a golyókat az európai mintának megfelelően jobbról balra mozgatják. Az alsó 3 sor a tizedes helyiértékeket képviseli. A következő sor a tizedes jelet szimbolizálja, az itt levő négy golyót a ¼,½,¾ részek beállítására használják.

Az eszköz egy képzett könyvelő kezében hatalmas számoszlopok összeadásánál kiváló segédeszköznek bizonyult. A használóik között voltak olyanok is, akik ördögi sebességgel tudtak nem csak szorozni, de osztani is a segítségével.

A szorobán

A szorobán egy Japánból származó abakusz.

szoroban-197x100

Hazánkban néhány iskola a metematika oktatásának egy újszerű eszközeként használja a szorobánt a tanórákon.

Barbarics Zsuzsanna tanítónő tapasztalatait így foglalja össze:

Matematikaórán a szorobán alkalmazásával látványos sikereket érhetünk el a számfogalom kialakítása, az alapműveletek begyakorlása, valamint a mértékváltás területén. Különösen kedvező eredmény érhető el azon gyerekek esetében is, akik elsősorban humán beállítottságúak, így idegenkednek a matematika tantárgytól. Ha fegyelmezettek, jó mozgáskoordinációval és nagy szorgalommal bírnak, a szorobán segítségével komoly sikereket érhetnek el matematika órákon is. A matematika iránt spontán érdeklődő gyerekek néha azért fordulnak el a matematikától, mert nem szeretnek írni, vagy nem képesek olyan gyorsan mozgatni a ceruzát, mint ahogy szeretnék, gondolataik előbb járnak s így összekuszálódnak vagy lelassulnak. A gyerekek hamar felfedezik, hogy szorobánnal sokat lehet számolni írás nélkül. A szorobán lehetővé teszi, hogy mindenki a saját tempójában számoljon. Ha diktálás után történik a feladatvégzés a látás, a hallás és a cselekvés együttese segíti a munkát, egyszerre több dologra is kell figyelni, mely az élet egyéb területein később is hasznos lehet a tanulók számára.

További érdekes oldalak: 

Terebess webtárlat 

Wikipedia 

Szorobán 

A szorobánoktatás elméleti kérdései, gyakorlati megvalósítása iskolánk matematika tanításának rendszerében

A szuan-pan használati útmutató 
Hogyan működik a szorobán? 1. rész
Hogyan működik a szorobán? 2. rész

Zsigó Zsolt cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál