Jön a hűvös, vonul a madár
2013/09/09 08:00
1517 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A hajnali csípős hidegek, az ősz közeledtével lassan útra kelnek tollas vendégeink. De vajon miért, hová és hogyan repülnek? Most minden kiderül!

Hazánkban közel négyszáz madárfajt írtak le, mintegy háromnegyedük a hűvösebb idő, a rövidebb nappalok beköszöntével útnak indul melegebb égtájak felé.

Miért vándorolnak a madarak?

Darwin óta tudjuk, hogy valamennyi faj próbál alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz, emellett próbál más fajokkal szemben előnyhöz jutni. A mérsékelt övi madaraknak erre két lehetőségük kínálkozik. Az egyik, hogy jelentős erőfeszítéssel alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz, a téli, táplálékszegényes időszakot megpróbálják átvészelni és így biztos költőhelyre szert tenni, vagy útnak indulnak táplálékban gazdag vidék felé, ez esetben viszont visszatérve új költőhelyet kell keresniük, építeniük. A hazai madárfajok többsége ez utóbbit választja, így évente több millió madár indul útnak ősszel és tavasszal.

Hová mennek?

A madárvonulási vizsgálatok, melyek elsősorban a madarak gyűrűzésére, majd visszafogására vagy távcsöves megfigyelésére építenek, ma már egyértelmű válaszokat tudunk adni a kérdésre. A hazai fajok többsége Észak- és Közép-Afrikába vándorol, kisebb részük ázsiai és délebbi afrikai területeket választ, így akár több mint tízezer kilométert repül egyetlen költözés során.

golya

Tájékozódás és repülés

Mindkettő nehéz kérdés. Egyes fajok kifejezetten alacsonyan repülnek 30-40 m (csóka), míg mások akár 3000 méteres magasságban (fehér gólya). Természetesen a repülési magasságnál a Föld domborzata is számít, bár a fajok többsége megkerüli a magashegységeket. A repüléskor kihasználják a légáramlatokat, így sebességük akár 80 km/h-t is elérheti. A tájékozódásukkal kapcsolatban számos elmélet létezik, biztosat mind a mai napig nem tudunk mondani, valószínűsíthető azonban, hogy egyes fajok más és más technikát követnek. Felmerül a Föld mágnesességének érzékelése, a csillagok, a nap állása és természetesen a memória is. A választ persze nehezíti, hogy a legtöbb faj nem a legrövidebb úton halad a telelő, illetve fészkelő helyek felé, sok faj nem szakítja meg a repülést nappal és éjszaka sem, továbbá relatíve rossz látási viszonyok mellett, például ködben is tudja folytatni vándorlását.

Veszélyek az út során

A vonulás természetesen nem veszélytelen hazai madaraink számára sem. Az időjárási és egyéb környezeti tényezők mellett a legnagyobb veszélyt a vadászat jelenti. A vonulási útvonalakon, leginkább Olaszország, a volt jugoszláv államok, Spanyolország, Marokkó és Egyiptom felett komoly vadászat folyik, amely elsősorban énekesmadarainkat veszélyezteti. Az emberi fogyasztás és a termés megóvása mellett az illegális kereskedelem és a sportcélú vadászat is komoly veszélyforrás. Az évente elpusztult egyedek becsült száma meghaladja a több százmilliót.  Egyes országokban a csapdázás, míg máshol a hálós befogás elterjedtebb..

További érdekes oldalak

Marsi Zoltán cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál