Kémiaérettségi 2013
2013/05/16 08:00
1353 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hogyan kerüljük el a zöldségek és a gyümölcsök elszíneződését? Nem gasztronómiai kvíz kérdések között találkoztunk ezzel a problémával, hanem az idei középszintű kémia írásbeli feladatai között. A bentonit és az aktív szén lassítja a barnulás folyamatát, de az élelmiszerekbe nem javasolja a tanulmány...

Kémia érettségi 20132

Előzmények

Évek óta izgalmas témák fordulnak elő az esettanulmányokban. Az elmúlt néhány vizsgaidőszakban például az ember szagáról, a tejsav eredetű műanyagokról, a kén-dioxid környezetszennyező hatásáról, a jövő szénvegyületeiről kaptak kérdéseket a vizsgázók. Ezek a tanulmányok általában a tudományos újságírás dolgozataiból lettek kiválogatva.

Az esettanulmányok

Hétköznapi jelenségek, anyagok, megfigyelések leírása szerepel általában a kb. 1 oldalas tanulmányokban, amelyek mindig új ismeretet mutatnak be. Nem erre a tartalmában váratlan problémára kell a vizsgázóknak magyarázatot adni, hanem az ahhoz kapcsolódó, a középiskolai kémiatanulmányokban szereplő fogalmakra vonatkoznak a kérdések.

A feladatok egy része a tudományos szöveg megértését, másik része a kémiai ismeretek alkalmazását, divatosan kompetenciáját vizsgálja

Az írásbeli feladatok típusai

Az idei feladatsor is a szokásos módon nyolc részből állt. Először össze kellett hasonlítani a benzolt a butánnal tíz tulajdonsághoz párosítva azokat.

Második feladat volt az esettanulmány az előzőekben leírt gyümölcs-zöldség barnulási megfigyelés elemzésére. Ennek kiinduló megfigyelése: „A szakácsok sokáig citrom használatát javasolták, mert úgy gondolták, hogy a leve megakadályozza a felaprított gyümölcsök megbarnulását. Jogos-e a javaslat?” A tanulmány ezt a kérdést járja körül és adja meg a magyarázatot. Közben a polifenolok funkciós csoportjáról, a citromlé antioxidatív hatásáról, az enzimek szerepéről, az élelmiszeriparban alkalmazott védőgázokról szól. A kapcsolódó feladatok ezeket a fogalmakat kérdezi meg.

A harmadik egyszerű választás típusú feladatban, tíz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdésre kellett a helyes választ az alternatív lehetőségek közül bejelölni.

A negyedik feladatban választani lehetett táblázatos vagy számítási példa között. A táblázatos feladatban atomok összehasonlítása, a számítási feladatban egy bór izotóp volt a téma.

Az ötödik feladatban szerves vegyületek, az ecetsav, az etanol, a metil-amin és a glicin tulajdonságait egy táblázat kitöltésével kellett bemutatni.

A hatodik, elemző feladat, a triviális nevükkel megadott hét vegyületre vonatkozott.

A hetedik és a nyolcadik feladatban kémiai számításokat kellett végezni. Az előbbiben egy salétromsav oldat anyagmennyiség-koncentrációját, hígítását, az utóbbiban egy vegyület tömegszázalékos összetétele alapján az összegképletét kellett meghatározni.

Vizsga utáni reakciók

A legtöbb diák átlagos nehézségűnek ítélte meg a feladatsort. Ezt persze elsősorban az átlag feletti felkészültségű érettségizők mondták. De mi van az átlag alattiakkal? Na, de ezt most hagyjuk. Az biztos, hogy a természettudományos érettségi vizsgák nem tekinthetők „töltelék”-nek. Az tud 80%-nál jobb eredményt elérni, aki felkészülése során több, az előző években kiadott feladatsort önállóan megoldott.

További érdekes oldalak

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál