Kit tartanak a világ 10 legjobb matematikusának?
2013/11/20 15:28
7253 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A The Guardian szakírója egy listát állított össze azokról a matematikusokról, akiknek forradalmi felfedezései megváltoztatták a világot!

Pithagorasz (Kr. e. 580/570-500)

Mitosszá vált, legendák születtek életéről, mégis szinte alig ismerjük őt. Talán a matematika egyik legismertebb tétele a róla elnevezett tétel, amely a derékszögű háromszögekre vonatkozik. Sokak szerint a tétel nem is tőle származik, keletkezése korábbra datálható. Neki, illetve az általa alapított iskolának köszönhetőek az irracionális számok, az első számelméleti tételek és bizonyítások, valamint a szabályos testekről szerzett első ismeretek.

220px-Hypatia

Alexandriai Hüpatia (355-415)

Őt tartják az első matematikusnőnek. Természetesen, ahogy kora többi tudósa, ő sem csak egy tudományterülettel foglalkozott, csillagász és filozófus is volt egyben.

Egyes korabeli források szerint ő készítette az első csillagórát (asztrolábium), amelyet csillagászati előadásain is használt más, hallgatóságát lenyűgöző eszközökkel együtt.

A természettudományos ismeretszerzésben a kísérleti bizonyítást fontosabbnak tartotta az elméleti fejtegetéseknél.

150px-Girolamo_Cardano

Girolamo Cardano (1501-1576)

Az algebra volt a legfontosabb tudományterület a pilhisztor Cardanó számára, hiszen a harmad- és negyedfokú egyenletek megoldhatóságával foglalkozott. A róla elnevezett képletet nem ő fedezte fel, hanem ő közölte először Tartaglia eredményét.

Fontos felfedezései voltak a hidrodinamikában, a mechanikában, a valószínűségszámításban, a geológiában is, annak ellenére, hogy leginkább orvosként dolgozott.

Róla nevezték el például a kardán-tengelyt is, amely napjainkban széles körben használt a járműiparban. Megrögzött szerencsejátékos volt, valószínűségszámításbeli ismeretei segítették abban, hogy sokszor nyert.

200px-Leonhard_Euler_by_Handmann_

Leonhard Euler (1707-1783)

Minden idők egyik legtermékenyebb matematikai szakírója volt, közel 900 könyvet írt.

1771-ben megvakult, munkáinak felét így vakon írta, hozta létre.

Sokoldalú tudós, elsősorban matematikus, de fizikusként is kiváló volt.

Fontosnak tartotta a tudományos módszerek népszerüsítését is.

Carl_Friedrich_Gauss

Carl Friedrich Gauss (1777-1855)

Német matematikus és természettudós. Szokás őt a matematika fejedelmének is nevezni, hiszen nagy hatást gyakorolt a matematika és a természettudományok fejlődésére.

A nemeuklideszi geometria jelentős szemléletváltást eredményezett a geometriában, sőt ezen keresztül jutott el végül Einstein a relativitáselmélethez.

Egy geodéziai vizsgálat eredményeként kidolgozta a Gauss-eloszlást (normális eloszlásként is ismeretes) a mérési hibák leírására.

150px-Georg_Cantor3

Georg Cantor (1845-1918)

Német matematikus, akit a halmazelmélet atyjaként is tisztelhetünk.

Eredményei olyannyira előremutatóak voltak, hogy bőven meghaladta korát, ami viszont sok konfliktushoz vezetett.

Ez azt eredményezte, hogy megjelentek rajta a depresszió tünetei.

Későbbi munkáit az ellentmondások kiküszöbölése jellemezte.

Erdős Pál (1913-1996)

mathematician-paul-erdos-001

Erdős Pál a mateamtika utazó nagykövete volt. Nem volt vagyona, szállodai szobákban lakott, és mindene elfért két bőröndben. Számelmélettel és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűségszámítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában maradandót alkotott. Zsenialitása nem csak bizonyításaiban mutatkozott meg, nagy problémafelvető is volt, fiatal matematikusoknak komoly pénzdíjjal járó feladványokat tűzött ki, ezzel is ösztönözve a megoldásokat.

Kedvelői kidolgozták az Erdős-szám rendszerét, amely megmutatta, milyen sok emberrel is dolgozott közösen.

John Horton Conway (1937-)

mathematician-john-horton-001

Ő volt az a matematikus, aki az életjátékot kitalálta. Nem a hagyományos értelemben vett játék, hiszen a játék egyes lépéseinek eredményét a számítógép számolja ki. Matematikai szempontból a sejtautomaták közé sorolható az életjáték. Conway konstruálta meg a szürreális számokat is.

Grigorij Jakovlevics Perelman (1966-)

1374109_5612d2b3e667af0cfbdf7b52da2b3ddf_wm

Extravagáns orosz matematikus, aki jelentős eredményei elismeréseként 2006-ban elnyerte a Fields érmet. Állítólag azt mondta a díj kapcsán: "Ha a bizonyítás helyes, akkor más elismerésre nincs szükség". A díjat azonban  nem vette át, és amikor 2010-ben a Poincare-sajtés megoldásáért ismét neki ítélték az egymillió dolláros díjat, Perelman ismét visszautasította azt.

2010-ben a Millenium-díjat is felajánlották számára, de ezt is elutasította. (A Milleniumi Problémákra az amerikai Clay Matematika Intézet alapított magas pénzjutalommal járó díjat 2000-ben. Ez hét olyan problémát jelent, amelyre még nem találtak megfejtést a matematikusok.)

Terry Tao (1975 - )
image00

Terrence Tao egyike a világ vezető matematikusainak. Az USA-ban élő és dolgozó ausztrál állampolgárságú kínai származású matematikus nyerte el 
2006-ban a Fields érmet, ami a matematikában a Nobel-díjnak fele meg. Kedvelt kutatási területe a prímszámok vizsgálata: 2004-ben Ben Greennel közösen bebizonyította a számelmélet egy régi, nevezetes sejtését: a prímszámok sorozatában van tetszőlegesen hosszú számtani sorozat.

Ezt nevezik Green–Tao-tételnek. 2012-ben bebizonyította, hogy minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll legfeljebb öt prímszám összegeként. Ez a "gyenge" Goldbach-sejtés egy gyengített változata.

További érdekes oldalak

Zsigó Zsolt cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál