Lovász László, a matematikus
2002/09/02 08:00
764 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Magkapta a legrangosabb matematikai elismerést, jelenleg is Amerika legjobb egyetemein tanít,a Microsoft kutatási részlegének munkatársa, számos folyóirat szerkesztője, cikkek és könyvek szerzője.

1948. március 9-én született Budapesten. 1962 és 1966 között a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban az ország első matematika tagozatos osztályába járt, amelyből számos diák vált világhírű tudóssá. Rábai Imre matematika óráin szerezte meg az alapokat, osztályfőnöke, Komlós Gyula hatására vált az osztály összetartó közösséggé.

A magyar kombinatorikai iskola két olyan képviselőjével találkozott itt, akik nemcsak szakmailag, hanem emberileg is erősen meghatározták pályáját: Erdős Pállal és Gallai Tiborral. Ezzel a Magyarországon hagyományosan erős matematikai szakág újabb lendületet kapott. Lovász ekkor már sorozatban nyerte a matematikai versenyeket (OKTV, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, Kürschák-verseny). Ezeken kívül a Magyar Televízió "Ki miben tudós?" vetélkedőjét is megnyerte. Megmutatta, hogyan lehet Erdős egy gráftételének addig ismert egyetlen valószínűség-számítási bizonyítását konkrét konstrukcióval helyettesíteni. Nem mintha bármi kifogása lenne a valószínűség-számítással: a véletlen módszereket legkorábbi munkáitól folyamatosan sikerrel alkalmazta számos területen. Így vált mára az úgynevezett "Lovász Local Lemma" alapvető eszközzé. Példaképe volt Rényi Alfréd, a talán csak Neumann Jánoshoz hasonlítható színes egyéniségű, a sokoldalúságában reneszánsz ember, a máig méltán híres magyar valószínűségi iskola és az ugyancsak világhírű Matematikai Kutatóintézet megalapítója. Középiskolás korában megoldotta a lengyel Alfred Tarski egyik univerzális algebrai problémáját.

Lovász az ELTE-n végzett tanulmányai alatt a Schweitzer-verseny legsikeresebb megoldója volt, melyen tíz nap alatt neves matematikusok által kitűzött tíz, néha több, igen nehéz problémát kell megoldani. A Schweitzer-versenyen átlagosan egy-egy jó hallgató a saját érdeklődési körének megfelelő feladatot képes megoldani. Lovász minden évben megnyerte azt (rajta kívül egyedül Csiszár Imrének sikerült ez), és megoldotta az összes feladatot. Rámutatott a háttérre is, vagyis mélyen "belelátott" a problémákba. Szellemes, rövid megoldásai sokszor a feladatok kiíróit is meglepték. Egy ilyen eset a mai napig közszájon forog. Olyan megoldása is volt, amikor nem a kívánt problémát, hanem annak általánosítását oldotta meg olyan módszerrel, ami pusztán a megkívánt speciális esetben nem működött. Egy konferencián tartott előadása után a levezető elnök nem hitte el, hogy Jonsson híres problémájának megoldója még nem rendelkezik doktori címmel. Negyedéves korában gráfok faktorairól írt disszertációjával elnyerte a kandidátusi fokozatot.

Megalkotta a geometriai hipergráf fogalmát, mely többek között az alfa-kritikus gráfok elméletének teljes kiépítését tette lehetővé, és ennek a módszernek mellékeredményeként 1979-ben az információelmélet egyik legnevezetesebb problémáját, a Shannon-problémát is megoldotta. Ez az eredmény önmagában is világhírű. Jelentős eredményeket ért el az algoritmusok elméletében, ahol matematikai-logikai módszereket alkalmazott.

1975 és 1982 között a szegedi tudományegyetemen tanított, 1982 óta az ELTE egyetemi tanára, 1983 óta tanszékvezető. 1987-től a Pricenton, majd a Yale Egyetem tanára. 1979-ben ő lett az MTA legfiatalabb levelező tagja, majd 1985-ben rendes taggá választották.

1999-ben kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért megkapta a matematikai Wolf-díjat, a belgiumi születésű Elias Steinnel, a Princeton Egyetem tanárával megosztva.

Általában az életmű elismeréseként szokták adni a díjat a kor leghíresebb matematikusainak. A díjazottak között volt Erdős Pál (aki valószínűleg az egyetlen matematikus, akiről még életében kávéházat neveztek el), Lax Péter (New York University, USA) vagy a magyar olvasók által is ismert Andrej N. Kolmogorov, illetve a tavaly elhunyt André Weil. Fizikában pedig a magyar származású Telegdi Bálint vagy például Leon Lederman, az "Isteni A-tom" szerzője kaphatta meg ezt a jutalmat. Az elismerés fényét emeli, hogy Lovász - ellentétben majdnem minden díjazottal - fiatalon érte el a kitüntetést. Csak Andrew I. Wiles, a Fermat-sejtés bebizonyítója kapta meg ilyen fiatalon a díjat (életkora miatt éppen lecsúszott a Fields-éremről).

Lovász László társszerkesztője a véges matematika jelenlegi állását bemutató, két kötetből álló "Handbook of Combinatorics"-nek. Főszerkesztője a hasonló témájú, nemzetközileg is igen elismert Combinatorica című folyóiratnak. A kilencvenes évek második felétől a Microsoft kutatási részlegének munkatársa, ahol főként alapkutatással foglalkozik.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál