Matöri X. Bertrand Arthur William Russell
2002/05/12 08:00
2146 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A matematikatörténeti sorozatunk az utolsó fejezetéhez érkezett. Ennek a résznek a főszereplője egy nagyon sokoldalú angol tudós. Most is teszünk fel kérdéseket a tárgyalt témához kapcsolódóan. Ezekre és a korábban feltett kérdésekre a vélaszokat május 27-én 20 óráig várjuk.

Bertrand Arthur William Russell

Angol matematikus, logikus, filozófus és szociológus. Sokirányú munkásságáért 1950-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

1872-ben született egy igen előkelő angol családban - apja Anglia konzervatív párti miniszterelnöke volt. Amikor Russel négy éves volt, szülei meghaltak, s a gyermek neveltetését kezdetben nagyanyja vállalta magára. Mivel fiatalabb gyermekként nem örökölhette a családi vagyont és rangot, ezért más irányba terelődött a figyelme, s kezdetben a matematika, majd 1893-tól a filozófia és bölcselettörténet felé orientálódott. Tanulmányait Cambridge-ben (Trinity College) végezte. 1891-1901 között a Trinity College ösztöndíjasa, majd 1910-1916-ig a filozófia megbízott előadója. 1895-ben Németországba látogat, ahol többek között a szociáldemokrácia eszméivel is megismerkedik, s kritikai művet szentel e problémának (German Social Democracy, 1896). Hazatérve a Liberális Párt tagja lesz, s két ízben is indul a képviselői mandátumért (Wimbledon körzet), de nem jut be a parlamentbe. Idővel megbarátkozik a Fabiánus mozgalommal is. A századfordulón javarészt matematikai kérdésekkel foglalkozik, N. A. Whitehead-del közösen kiadják a Principia Mathematica c. művet (1903), mely három vaskos kötetben tárgyalja a matematikai logika fejlődését. Az I. világháború éveiben a pacifizmus elszánt képviselője lett, ezért hat hónapi börtönre ítélik 1918-ban. (Itt írta meg a Bevezetés a matematikafilozófiába c. művét.) Állását is elveszíti egy időre. Majd Cambridge-ben és Oxfordban, illetve az USA-ban tanít. Nagyobb utazásokra is vállalkozik: jár a Szovjetunióban (de az orosz forradalom eredményei nem győzik meg) és a pekingi egyetem felkérésére elvállalja az ottani filozófiai tanszéki megbízatást is. Kína évezredes múltja és kultúrája lenyűgözi, s a két utazás élményeit könyvekbe foglalja. Visszatérése után 1922-23-ban ismét politikai ambíciók rabja lesz, s munkáspárti színekben újra indul a választásokon, de most sem sikerül parlamenti szerephez jutnia. Feleségével kísérleti iskolát hoz létre, melyben pedagógiai elveit a gyakorlatban kívánja kipróbálni. A II. világháború éveit az USA-ban tölti, s pacifista nézeteit ugyan feladja, de nézeteinek vallásellenes éle miatt eltiltják attól, hogy a New York-i egyetemen tanítson (1940). 1944-ben visszatért Angliába, s újból a Trinity College tagjai közé választották. A II. világháborút követően visszatér Angliába, s tevékenységéért 1950-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazzák. 1959-ben megírja Filozófiai fejlődésem címmel önéletrajzi művét. 1970-ben hunyt el.

Alfred North Whiteheaddel közösen írt Principia Mathematica című könyvében írt az aritmetika axiómarendszerének ellentmondásmentességéről.

Tőle származik a Russel-antinómia:
Vegyük azon H halmazok összességét, amelyek nem eleme önmaguknak. Így a "nem tartalmazkodó halmazok halmazához" jutunk. Ez a halmaz tartalmazkodó-e? Ha igen, akkor definíciója folytán nem tartalmazkodó halmaz lenne. Ha nem tartalmazkodó halmaz, akkor definíció szerint önmaga eleme lenne.
Ez a paradoxon megrengette a matematika alapjait. Alfred North Whiteheaddel közösen Russel kísérletet is tett a paradoxona által keltett bizonytalanság feloldására.

Fontos megállapításokat tett a valós számok axiómatikus meghatározására vonatkozólag.

A matematikáról alkotott véleményét jól fejezik ki az alábbi gondolatai:
"A matematika ha helyesen tekintjük, nemcsak igaz, hanem fölöttébb szép is; hidegen és egyszerűen szép, mint egy szobor."
"A matematika nemcsak igazság, hanem fennkölt szépség is - hidegen és szigorúan szép, mint a szobrok, nincs hatása természetünk gyarló vonásaira ... olyan fenségesen tiszta és szigorú tökéletességre képes, mint a legnagyobb művészi alkotások."

Róla is szóló web-oldalak:

Kérdések az olvasóhoz:

1. A valós számok és a racionális számok halmazának a metszete:

a) a racionális számok halmaza
b) a valós számok halmaza
c) az irracionális számok halmaza
d) az egész számok halmaza

2. Az alábbi foglalkozások közül melyikhez kapcsolódik egy híres paradoxon (antinómia)?

a) ezredborbély
b) ezredparancsnok
c) ezredkürtös
d) ezredes

3. Mi a címe Russel filozófiatörténetet áttekintő művének?

4. Melyik ókori bölcselőt tekinti a későbbi filozófiai fejlődés alapjának?

a) Marcus Aurelius
b) Arisztotelész
c) Platón
d) Disztrologosz

Forrás:

  • Sain Márton: Nincs királyi út! Gondolat K. Bp. 1986
  • B. Russel: Filozófiai fejlődésem Gondolat K. Bp. 1968

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál