Mi lesz a korallokkal?
2012/07/09 08:00
1236 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Science című amerikai tudományos magazinban jelent meg az a hír, mely szerint a korallzátonyok a klímaváltozás hatásai miatt korábban két és félezer évig nem nőttek tovább. A folyamat a klímaváltozás miatt megismétlődhet.


A Csendes-óceáni korallzátonyok fejlődését vizsgálták a Floridai Műszaki Egyetem kutatói, akik felfedezték az összefüggést a tengeri élőlények viselkedése és az éghajlati körülmények változásai között. A vizsgálathoz egy Panama partjainál élő korallzátonyaiból vettek mintát, összesen 14-et. A hatezer éves élőlények mintázatából a kutatócsoport azt tudta meg, hogy az első kétezer évben a korallok fejlődése normális ütemben zajlott.

Erre utal, hogy a korallpolipok váza megfelelően fejlődött, viráguk rendesen növekedett. A következő periódus mintái arról tanúskodtak, a fejlődés visszamaradt, a zátonyok növekedése lassan, egészségtelenül zajlott. Ez az időszak 4000 éve vette kezdetét és egészen 1500 évvel ezelőttig eltartott, így a zátony fejlődési idejének mintegy 40% tette ki. Ebben az időszakban más területeken élő korallzátonyok fejlődése is hasonlóképpen alakult, erre utalnak a Japán és Ausztrália partjain végzett vizsgálatok.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a fejlődésbeli lassulást a Déli Oszcillációs Rendszerben (ENSO) bekövetkezett változások okozták. Ez ugyanis egy olyan légnyomás-ingadozás, mely a délkeleti Csendes-óceán magas nyomású, illetve az Indonézia és Észak-Ausztrália fölötti alacsony nyomású központ között megy végbe. A nyomáskülönbség hatására az Egyenlítő mentén keletkező passzátszelek a Csendes-óceán nyugati oldalán felhalmozzák a meleg vizet, ennek következtében a tengerszint mintegy fél méterrel is megnövekedhet. Ezzel együtt a szelek keltette erő akár 200 méterrel is eltolhatja a felszíni meleg víz és az alsó hideg vizes réteg határvonalát. Az oszcilláció következtében ciklikusan ismétlődni kezd az úgynevezett El Nino jelenség, melynek eredményeként száraz, aszályos idő lép fel. A La Nina ezzel ellenben az átlagosnál hidegebb tengerfelszínt idéz elő.

Mag az előbbi főként Afrikában és a Karib-tengeren fejti ki hatását, addig az utóbbi inkább a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti felén jellemző. Mikor a ciklus lezárul, a korallok növekedése is folytatódik. Bár a jelenség több ezer évvel ezelőtt fordult elő a kutatócsoport úgy látja, a globális felmelegedés hatására bekövetkező éghajlatváltozás hasonló hatással lesz a bolygó korallzátonyaira.


Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál