Mit fedeztünk fel valójában?
2013/10/10 14:34
1425 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az, amit földrajzi „felfedezésnek” nevezünk, az esetek többségében nem fedi a valóságot, hiszen kizárólag az európai emberek számára jelentette az új, az ismeretlen élményét. Mégis, melyek azok a területeket, amelyeket valóban felfedeztünk? Hol voltak az ismeretlen területek?

Földrajz felfedezések

Nagy földrajzi felfedezéseknek azokat az utakat, expedíciókat nevezzük, amelyek Európától távol eső területeket érintettek és minden esetben a felfedezést hódítás követte. Először (15. század) a portugálok értek el komoly sikereket, majd óriási területeket „fedeztek fel” és gyarmatosítottak a spanyolok is. A 16. században már a hollandok is az aktív felfedezők között voltak, majd a franciák és a britek is beszálltak a világ meghódításába. Észak-Ázsia távol-keleti területeit az oroszok hódították meg, és Alaszka felfedezése is hozzájuk köthető. A nagy földrajzi felfedezések érdekes magyar vonatkozása az osztrák-magyar északi-sarki (1872-74) expedíció, melynek keretében a Ferenc József-földet tárták fel.

A földgolyó megismerésének európai olvasatát többen is vitatják, de ezek a kritikák is egy fejlettnek és magasabbrendűnek hitt központból nézve közelítenek a problémához. Ismert tény, hogy Amerika „felfedezését” valójában a vikingeknek tulajdonítják. Ma már nem szokás elfelejtkezni a híres arab utazókról (Ibn Battúta, Abu Abdalláh al-Idríszi vagy Abu Hámid al-Garnáti) sem, és egyre inkább megkerülhetetlen tény, hogy a kínai admirális, Cseng Ho a korabeli Európát technikailag és szervezettségében is megelőzve komoly felfedezéseket tett. (1405-ös első expedícióján 317 hajó és 28 ezer ember vett részt). Híres Kincses Flottájával bejárta a Dél-kínai-tenger és az Indiai-óceán partvidékét és egyes vélemények szerint Kolumbusz előtt jutott el Amerikába is (bár ezek az adatok kissé megbízhatatlanok). Nem tudunk arról sem sokat, hogy az afrikai királyságok (pl. Mali, Szongai) utazói milyen felfedezéseket tettek Afrikában, de ebből a szempontból keveset tudunk az inkákról is.

Amit tényleg felfedeztek

Természetesen az újdonság és a felfedezés öröme kizárólag a hódítók szempontjából volt értelmezhető, hiszen az ott élőket természetes közegükben „fedezték fel”. Voltak azonban olyan területek, amelyek az emberiség számára tényleg ismeretlenek voltak. Azokról a lakatlan térségekről van szó, melyekre először érkeztek emberek, és így valóban felfedezték az adott területet.

A radicalcartography („radikális térképészet”) oldal egyik térképe ebből a szempontból mutatja be a világot. Arra vállalkozik, hogy a valódi felfedezéseket mutassa be. Természetesen ezen a térképen is sokat szerepelnek a „nagy földrajzi felfedezések” hódító nemzetei, hiszen a hajózás során ténylegesen is feltártak bizonyos területeket. Mégis egy picit más kép rajzolódik ki így, mintha a lakott – és valójában ismert – területeket is figyelembe vennénk.

Radicalcartography-felfedezések-részlet

Az Atlanti-óceán legtöbb szigetét a portugálok fedezték fel, függetlenül attól, hogy ma több esetben más ország külbirtokai ezek (pl. Szent Ilona-szigetét is portugál hajósok fedezték fel, de ma brit fennhatóság alatt van.) Hasonlóképp az Indiai-óceán afrikai partokhoz közeli szigeteit is a portugálok ismertették meg a nagyvilággal. Közép- és Dél-Amerika lakatlan szigeteinek feltárásában pedig a spanyolok jeleskedtek.

Ausztrália környékén a britek voltak aktívak, míg az Antarktisz körül az előbbiek mellett a franciák, a hollandok, az amerikaiak és az oroszok. A Csendes-óceán lakatlan szigeteinek feltárásában a spanyolok, a franciák és az USA jeleskedtek. Nagyobb, lakatlan eurázsiai szárazföldi területek felfedezése leginkább az oroszokhoz kötődik Szibériában, míg az Antarktisz feltárását az USA, a britek és az oroszok végezték. Az osztrák-magyar északi-sarki expedíció szintén egy addig ismeretlen területet tett ismertté: a ma Oroszországhoz tartozó Ferenc József-földet. Az északi sarki területeken a norvégokhoz is kötődik néhány lakatlan sziget felfedezése.

Az összes így feltárt terület nagyjából 11%-a szárazföldjeinknek, de ha ebből levonjuk a hideg égövi területeket, akkor 0,14% marad.

További érdekes oldalak

Barta Géza cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál