Nobel-díjak 2002
2002/10/17 08:00
721 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A fizika, biológia és a kémia mezején szerzett elévülhetetlen érdemekről emlékezünk meg ebben a közös cikksorozatban, röviden ismertetve a világhírnevet szerző kutatás eredményeit. Szó esik ezen kívül a nemrégiben átadott (földrajzi Nobel-díjként emlegetett) Vautrin Lud Prix-ről és a tudomány citromdíjasairól, az IgNobel nyertesekről is.

A természettudomány bizonyos szakterületeinek évről évre jeles eseménye a Nobel-díj odaítélése. A fizika, biológia és a kémia mezején szerzett elévülhetetlen érdemekről emlékezünk meg ebben a közös cikksorozatban, röviden ismertetve a világhírnevet szerző kutatás eredményeit. Szó esik ezen kívül a nemrégiben átadott (földrajzi Nobel-díjként emlegetett) Vautrin Lud Prix-ről és a tudomány citromdíjasairól, az IgNobel nyertesekről is.

Fizika

Sugárözönben élünk, a Földet kozmikus részecskék folyamatos árama éri. Vannak közöttük olyanok, amelyeket láthatunk is, azonban van olyan részecske, amely úgy halad át testünkön, hogy észre sem vesszük. Az idei díjazottak a világegyetemből érkező parányi elemek tulajdonságainak feltárásával jelentős mértékben hozzájárultak a Nap, a csillagok, a galaxisok és a szupernovák alaposabb megismeréséhez.

Kémia

A 2002. évi kémiai Nobel-díjjal a kémiai szerkezetkutatás két fontos területén, a tömegspektrometria (John B. Fenn és Koichi Tanaka) és a mágneses magrezonancia (Kurt Wüthrich) terén elért eredményeket jutalmazták. A három kutató különböző megoldásokat tárt fel a biológiai makromolekulák vizsgálatához. Munkásságuk nyomán könnyebben és gyorsabban tanulmányozhatók a bonyolult szerkezetű fehérjék.

Biológia

Hogyan lehet 200 agysejttel Nobel-díjat szerezni? Hogyan lehet az egyszerű agy kifejezeten előnyös a Nobel-díj megszerzéséhez? Ha primitív genetikai kísérletek alanyául szolgáló állatról van szó, akkor az egyszerűség bizony előnyös dolog. A 2002. év orvosi Nobel-díjasai a lehető legegyszerűbb állatot keresték meg, melyen még vizsgálható az egyedfejlődés és az idegrendszer genetikája. Így esett választásuk a Caenorhabditis elegans fonalféregre.

Földrajz (Prix Vautrin Lud 2002)

A földrajz valamilyen oknál fogva kimaradt a Nobel-díjjal jutalmazandó kutatási területek sorából. Ezt a hiányosságot a geográfus társadalom úgy orvosolta, hogy az annuálisan megrendezésre kerülő Nemzetközi Földrajz Fesztivál keretében, szintén októberben adják át e rangos díjat az arra érdemes tudósnak. Idén Bruno Messerli, svájci tudós részesült ebben a kitüntetésben.

IgNobel-díj

Az idén is kiosztották a furcsa tudományos eredményeknek járó IgNobel-díjakat, amelyeket az Annals of Improbable Research című rangos tudományos vicclap zsűrije ítél oda, és valódi Nobel-díjasok nyújtanak át. A tizenkettedik alkalommal odaítélt díjak mottója szerint ezeket "nem lehet, vagy nem kéne megismételni".

Tudtad-e?

  • A neutront Chadwick fedezte fel 1932-ben. Tudománytörténeti érdekesség, hogy ugyanebben az évben mutatott rá Fermi a neutrinó létének szükségességére.
  • 1930-ban Wolgang Pauli feltételezi, hogy az újonan elvégzett kísérletekben, a neutronok bomlásakor az "elvesző" energiát és impulzusmomentumot egy addig ismeretlen, elektromos töltés nélküli részecske, a neutrínó viszi el. Ekkor még úgy gondolják, hogy a neutrínók nyugalmi tömege zérus. Azonban amikor Frederick Reines és Clyde Cowan kísérletileg is igazolni tudja a neutrínók létezését, már erős kétségek merülnek föl ez iránt a feltételezés iránt.
  • A bolygókra leszálló űrszondák éppúgy tömegspektrométerrel elemzik a talajmintákat, mint a doppinglaboratóriumok a sportolók vizeletmintáit.
  • A XX. században a tömegspektrometria és a mágneses magrezonancia több mint öt Nobel-díjban játszott szerepet.
  • A kergemarhakór néven ismert betegséget egy furcsa fertőző fehérje, ún. prion okozza, melynek szerkezetét korszerű mágneses magrezonacia eljárással sikerült felfedni.
  • A C. elegans rokonai rovarlárvákban élősködnek és ma már sok helyen permetezés helyett a lárváikat szórják le.
  • A C. elegans 300 idegsejtéből 200 a garat körüli "agyban" található.
  • A kukacok már az űrt is megjárták, a NASA vizsgálta, hogyan hat a súlytalanság a fejlődésükre.
  • Vautrin Lud kanonok, aki tudóstársaival együtt megalapította a “Gymnase vosgien” iskolát, az 1507-ben kiadott "Cosmographiae Introductio" című könyvben elsőként javasolta, hogy az Új Világot nevezzék el Amerikának.


Kislexikon

Alfa-bomlás: Radioaktív anyagoknak azt a bomlását, amely során
alfa-részecskéket bocsátnak, ki. (Alfa részecske: kétszeresen pozitív töltésű héliumion)

Béta-bomlás: Azt a kölcsönhatást, amelyben a neutron protonná v
agy a proton neutronná alakul át elektron kibocsátása, vagy elnyelése révén.

Hipotézis: csak részben igazolt tételeken alapuló, a kutatást
előrelendítő tudományos feltevés valamely jelenség megmagyarázására.
Pozitron: Létezését Dirac jósolta meg. 1932-ben Carl Anderson közvetlen
megfigyeléssel igazolta létezését. A pozitron töltése ugyanakkora, mint
az elektroné, tömege szintén megegyezik az elektron tömegével. Szokásos
elnevezései még: antielektron, pozitív elektron.

Deutérium: A hidrogén egyik izotópja, atommagjában egy proton és egy
neutron van.

Tömegspektrometria: Szerkezetvizsgáló módszer. Lényege, hogy a vizsgálandó mintából gázt állítanak elő, majd ionizálják őket. Az ionokat elektromos térben felgyorsítják és mágneses térben tömeg szerint szétválasztják. A vizsgálat eredménye a tömegspektrum. Az ebben megjelenő különböző tömegű töredékekből következtetni lehet az eredeti molekula összetételére és kémiai szerkezetére.

Globuláris fehérjék: Gombolyagra emlékeztető, feltekeredett szerkezetű
Fehérjék.

Prion: Fertőző természetű fehérje. A Kreutzfeld-Jacob kór okozója is
Prion.

NMR: Mágneses magrezonancia (Nuclear MAgnetic Resonance),szerkezetvizsgáló módszer. Lényege, hogy mágneses térben bizonyos atommagok (pl. H) elektromágneses hullámokat képesek elnyelni. Az elnyelt frekvencia függ az atom környezetétől is, ezért következtetni lehet a vegyület térszerkezetére.

Linkek

Folyamatos üzemű diffúziós ködkamra
Hogyan működik a Nap?
A Bajkál neutrínó kísérlet
A napneutrínók rejtélye folytatódik Honnan ered a nap melege?

Bevezetés a tömegspektrometriába
Szerkezetvizsgáló módszerek a molekulageometriában

C. elegans filmek
Angler, letölthető program a C. elegans fejlődés tanulmányozásához

IgNobel prize
Annals of Improbable Research (AIR)

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál