Nobel-díj az agyban lévő GPS-ért
2014/10/22 08:00
667 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az idei orvosi Nobel-díjat az agy helymeghatározó rendszerének feltérképezéséért kapták.

nobelgps

John O’Keefe (amerikai-brit), May-Britt Moser (norvég) és Edvard Moser (norvég) kutatók vehetik át az idei orvosi Nobel-díjat. A három tudós írta le az agy azon helymeghatározó rendszerét, amely a GPS-hez hasonlóan segíti az ember tájékozódását a térben.

John O'Keefe New Yorkban született 1939-ben, majd munkássága csúcsán a University College London kognitív idegtudományokkal foglalkozó intézetének tanára volt.

May-Britt Moser 1963. január 4-én született egy Fosnavag nevű norvégiai kisvárosban. Alapító társigazgatója a Trondheimi Tudományos és Műszaki Egyetem emlékezésbiológiával foglalkozó intézetének és a Kavli Idegtudományi Intézetnek.

Férje, Edvard Moser 1962. április 27-én született Alesundban, szintén Norvégia. Feleségéhez hasonlóan alapító társigazgatója a trondheimi emlékezésbiológiai központnak és a Kavli Idegtudományi Intézetnek. Posztdoktori képzésük során mindketten tanítványai voltak John O'Keefe-nek Londonban.   

Létfontosságú tájékozódás

A tájékozódás nem csupán az állatvilágban kulcsfontosságú, mi sem lehetnénk sikeresek nélküle. Keefe és a Moser házaspár arra keresték a választ, amelyekre már az ókori természetfilozófusok is próbáltak magyarázatokat találni. Nevezetesen: hogyan vagyunk képesek a gondolatainkban, a memóriánkban egy térképet készíteni? John O’Keefe 1971-ben állatkísérletei alapján már leírta az agykéreg azon, memóriáért felelős területét, mely annak függvényében aktiválódott, hogy a patkány a helyiség melyik részében tartózkodott. A nagyagy kérgi részének, úgynevezett hippokampusz része egyértelműen szerepet játszik a tájékozódásban, pontosabban a már említett térkép elkészítésében. Keefe a laboratórium különböző részein aktiválódó hippocampus részeket térsejteknek nevezte el.

Helymeghatározás

Közel harmincöt évvel később, 2005-ben May-Britt és Edvard Moser az agy helymeghatározó rendszerének egy másik kulcsfontosságú elemét fedezte fel az agykéregben. Az úgynevezett entorhinális régió - magyar nevén szaglókéreg - szintén a hippokampusz régiója, kulcsszerepet tölt be a helymeghatározás és az optimális útvonaltervezés terén azáltal, hogy „hálózati” sejtjei egy koordinátarendszerként képezik le a környezetet.

Az említett területek sérülése, betegség esetén történő leépülése, vagy műtéti eltávolítása súlyos tájékozódási zavarokat eredményez, amely szintén bizonyítja a „térsejtek” és „hálózati” sejtek meglétét. Számos olyan Alzheimer-kóros beteg ismert, akiknek a hippocampusa vagy az említett szaglókérge sérül, ezáltal gyakorta eltévednek. Az agy helymeghatározó rendszerének megismerése így segít megérteni a térbeli tájékozódási képesség elvesztésének mechanizmusát az Alzheimer-kórban szenvedőknél.

Interjú hazai szakemberrel

Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az intézmény Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) főigazgatója az MTI-nek mesélt arról, hogy fedezte fel a Moser házaspár a fent említett rendszert. Az akadémikus kitért az idei Nobel-díjasok magyarországi kapcsolataira is. Elmondása szerint mindhárman meghívott előadóként plenáris előadásokat tartottak 2009-ben a Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján. John O'Keefe a térsejtek szerepéről beszélt, bemutatta, hogy miként fejlődnek ki az élet kezdetén, s miként károsodnak, pusztulnak a demenciában szenvedő idős betegeknél. A Moser házaspár többször tartott előadást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet idegtudományi szemináriumsorozatán is. Rokon témán dolgozunk, szoros, mondhatni baráti a kapcsolatunk" – mondta  Freund Tamás.

Moserék az ötödik Nobel-díjas házaspárok

A Nobel-díj 113 éves története során idáig öt alaklommal fordult elő, hogy kutató házaspár vehette át a díjat. Pierre és Marie Curie 1903-ban fizikai Nobel-díjat vehetett át, majd lányuk és férje, Irene és Frederic Joliot-Curie 1935-ben kémiai Nobel-díjat. 1947-ben Carl és Gerty Cori orvosi, 1974-ben Gunnar Myrdal közgazdasági, majd 1982-ben felesége Alva Myrdal béke Nobel-díjat vehetett át.

Marsi Zoltán cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál