Populációk közötti kölcsönhatások
2014/05/27 10:59
4639 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A populációk közötti kölcsönhatások áttekintésével elsősorban az érettségizőknek szeretnénk segíteni, de remekül egészíti ki a tanórán tanultakat is.

A populációk között számos kölcsönhatás alakulhat ki, azonban a tankönyvi példák gyakran erőltetettek, csak bizonyos esetekben állják meg ténylegesen a helyüket. Ahhoz, hogy ezt megértsük, kissé mélyebb vizekre kell eveznünk.

Mindkét populáció számára előnyös kapcsolat

A gyakran szimbiózisként általánosított kölcsönhatás a valóságban lényegesen bonyolultabb. Kezdjük is el! A mindkét fél számára előnyös kapcsolatokat valójában mutualizmusnak hívjuk, magyar megfelelője a kölcsönösség. A középiskolai könyvekben szereplő szimbiózis valójában a mutualizmus egyik formája. A szimbiózis, magyarul együttélés szűkebb értelemben kifejezetten olyan kölcsönhatást jelent, mely nélkül az adott faj képtelen lenne a megélhetésre. Legkézenfekvőbb példa az ember bélrendszerében élő vitamintermelő baktériumok, melyek nélkül bizony nem számíthatnánk sem rövidebb, sem hosszabb életre.

Számos nélkülözhetetlen együttélés önálló névvel bír. Így a szintén jól ismert zuzmók, melyek zöldmoszatok és gombák együttélésével jöttek létre a lichenizmus példái. A mikorrhiza magasabb rendű növények és gombák nélkülözhetetlen együttélése. Végül ne feledkezzünk meg a pillangósvirágúak gyökerén élő nitrogénkötő baktériumokról sem, melyek az egész élővilág nitrogén-megkötésében szerepet játszanak.

zebra-strucc-horizontal

Az alliancia a mutualizmus azon formája, mely mindkét fél számára nélkülözhető kapcsolat. Emeljünk is ki egy példát: a szavannán együtt legelésző zebrák és struccok. A kiváló hallású zebrák meghallják az ellenséget, míg a kiváló látású struccok meglátják. Bármelyik is észleli azonnali menekülésbe kezd, melyet a másik faj egyedei követnek. Példaként említhető még az orrszarvúak és a pásztorgémek kapcsolata, utóbbiak a patások bőréből csipegetik ki a kórokozókat.

A szimfília két állatpopuláció között kialakuló, rendkívül érdekes kölcsönhatás. Ez esetben az egyik faj a másik testváladékát fogyasztja. Példaként említhetőek egyes hangyafajok, illetve termeszek.

Mindkét populáció számára hátrányos

Ha jobban belegondolunk kevés olyan faj, populáció élhet, amely nem alkot egy másik populációval mutualizmust. Hasonlóképpen van ez a negatív kölcsönhatásokkal, a kompetícióval, magyarul versengéssel. A populációk közötti versengés mindennapos, gondoljunk akár az ivóvízért vagy a táplálékért, növények esetén a fényért való küzdelemre. Példaként elsősorban együttélő növényfajokra gondolhatunk ebben az esetben.

Plusz-mínusz kölcsönhatás

Azaz egyik félnek előnyös, a másiknak hátrányos. A példákat két nagy csoportba érdemes osztani. A predáció vagy ragadozás során a ragadozó elfogyasztja a zsákmányt. Ez persze populációszinten nem feltétlenül hátrányos, hisz elsősorban a beteg, öreg, legyengült egyedek esnek áldozatul. A másik példacsoport a parazitizmus. Itt beszélhetünk ekto- és endoparazitizmusról, azaz külső és belső élősködésről. Példaként említsük a kullancsot, míg belsőre a bélféreg fajokat.

Asztalközösség, azaz + és 0

A kommenzalizmus, vagyis asztalközösség az egyik fél számára kifejezetten előnyös, míg a másiknak semleges. A nagyragadozók (pl. oroszlánok) és az őket követő hiénák remek példa, azonban növényevő fajok esetén is hozhatunk példát. Gondoljunk csak a vastag hótakaró alól zuzmókat kikaparó rénszarvasokra, melyek számos kisebb növényevőt segítenek táplálékhoz.

Antibiózis, azaz 0 és –

Közismert példa, hogy a diófa körül ritkás az aljnövényzet. A fa gyökere által termelt sav, illetve a lehulló levélben lévő méreganyagok kevés faj számára teszik élhetővé itt a talajt. Ne feledkezzünk meg továbbá az antibiotikumokat termelő gombafajokról sem!

Létezhet-e neutralizmus?

Vajon létezhetnek-e olyan fajok mely egymásra biztosan nincsenek semmilyen hatással, ha a Föld teljes élővilága egyetlen ökológiai rendszert alkot?A leegyszerűsítés kedvéért mindenképp, ráadásul arról sem feledkezzünk meg, hogy a neutralizmus kifejezés együtt élő populációkra vonatkozik.

Marsi Zoltán cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál