Sivatagi hűtőszekrény
2001/09/04 00:00
4209 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Észak-Nigéria fejlettebb nagyvárosain kívül élő lakosságának komoly problémát okoz ez élelmiszerek frissen tartása. Mivel sok helyen nincs áram, így hűtőgépeket sem használnak. Mohamed Bah Abba, egy nigériai tanár egy régi bölcsességet használt fel, amikor egy érdekes találmánnyal állt elő.

Desert Fridge - Sivatagi hűtőszekrény

Zöldségfélék a Pot-in-Pot-ban

Észak-Nigéria fejlettebb nagyvárosain kívül élő lakosságának komoly problémát okoz ez élelmiszerek frissen tartása. Mivel sok helyen nincs áram, így hűtőgépeket sem használnak. Mohamed Bah Abba, egy nigériai tanár egy régi bölcsességet használt fel, amikor egy érdekes találmánnyal állt elő. Abba, aki maga is fazekas családból származik, megalkotta az ún. Pot-in-Pot (edény az edényben) rendszert. Afrikában a fazekasságnak nagyon mély gyökerei vannak. Észak-Nigériéban napjainkban is használják azokat az agyagedénykeet, amelyekek kialakulása a nagyon régi időkre tehető. A kitalált eszköz nagyon egyszerű, mindössze 2 agyagedényből áll, az egyik kisebb, ez benne van a nagyobban, és a kettő közötti üres térben nedves homok van. A hűteni kívánt ételt vagy italt a kisebb edény belsjébe teszik és az egész "hűtőszekrényt" letakarják egy nedves ruhadarabbal. A berendezést ezután egy száraz, szellős helyre kell állítani. Ahogy a sivatagi levegő kering a "Pot-in-Pot" körül, a homok víztartalma a külső edény falán keresztül elpárolog, így lehűti a

A hűs víz nagy kincs Afrikában

belső edényt és a benne lévő élelmiszerek, italok hőmérséklete lecsökken. Az eszköz karbantartása, és működési feltételeinek biztosítsa is nagyon egyszerű: a két edény közötti homokréteget kell nedvesen tartani. A hírek szerint a Pot-in Po-ban a padlizsán például 27 napig is ehető, ahelyett, hogy 3 nap után tönkremenne. Az afrikai spenót, ami egyébként 1 nap után már ehetetlen, akár 12 napig is eltartható.

A nigériai kerámikusok ezrével gyártják a sivatagi hűtőgépeket, melynek darabja kevesebb, mint 100 forintba kerül. Ezért az egyszerű, de találékony újításért Abba nem régiben átvehette a 75.000 dolláros Rolex Award for Enterprise díjat.

Hogy volt ez Magyarországon?

Európában illetve annak keleti részén valamikor, réges-régen a hűtőszekrény luxuscikknek számított. A magyar ember azonban találékony és okosan felhasználja az iskolában, jelesül a fizikaórákon tanultakat. Az akkori, a középkelet-európai hűtőszekrény működési elve ugyanaz volt, mint a fent vázolt sivatagi hűtőszekrényé. Ismert természeti törvény, hogy a párolgás hőelvonással jár; a máztalan vizes korsókat már a parasztemberek is használták a földeken, hiszen bennük a víz a nagy melegben is hűvös marad. Ha sikerül meggyorsítani a természetes párolgást, akkor a hőelvonás is gyorsabb, és nagyobb mértékű is lesz.

Teljesen véletlenül került a kezembe az Ezermester című régi folyóirat egyik, az 1960-ban kiadott számokat tartalmazó bekötött példánya. Nagyon érdekes volt lapozgatni, rácsodálkozni arra, hogy a hiánygazdaság milyen kreatívvá tette az embereket. Az áprilisi számban bukkantam rá a hűtőszekrény műszaki leírására. Végtelenül izgalmas volt olvasni a berendezés műszaki leírását, az elkészítés módját. Lássuk az Ezermestert!

Hűtőszekrényt készítünk

Közeledik a nyár, sokak vágya: hűtőszekrény. Kevés pénzzel is hozzájuthat bárki, aki nem rest egy kis munkát áldozni érte. Saját készítésű hűtőszekrényünk persze nem lesz egyenértékű a gyári gépekkel, de azért meleg napokon jó szolgálatot tesz a háznál. Elkészítéséről néhány szó is elég, hiszen a rajz mindent elmond.

A hűtőszekrény, ahogy a barkácsolók elképzelték

Ismert természeti törvény, hogy a párolgás hőelvonással jár; mázatlan vizes korsóban például a víz a nagy melegben is hűvös marad. Ha a természetes párolgást meggyorsítjuk, akkor gyorsabb és nagyobb a hőelvonás is. Ezt a jelenséget használjuk ki hűtszekrényünkban. Legfontosabb kelléke egy nagyméretű, 50-60 cm átmérőjű, zománcozatlan virágcserép, lehetőleg hengeres kivitelben. Benne helyezzük el lábakra állítva a hűtőedényt - zománcozott, vagy alumínium fazekat. Fedele is legyen, hogy a hűtendő élelmiszert lefedhessük majd.

Az állványt laposvasból és szögvasból, szegecseléssel készítjük. Ügyeljünk, hogy a burkolat és a cserépedényközött 3-5 cm légrés maradjon. A ventillátorhoz bármilyen kisfogyasztású villanymotort felhasználhatunk. Olyan méretű lapátokat szereljünk rá, hogy huzamos működés után se idézzék elő a motor túlmelegedését. Ventillátorunkat bilinccsel és lábakkal erősítjük az állványhoz. Ide, laposvasrácsra, vagy 1,5-2 mm-es lemezre állítjuk a párologtató edényt is, amelynek furatát gumi alátéttel zárjuk le. A burkolatot és a fedőt alumíniumlemezből készítjük, de vastagabb karton, vagy keménypapír is megfelel a célnak, csak fessük be a nedvességtől védő olajfestékkel. Végül a szellőztetéséről úgy gondoskodjunk, hogy a fedőt sűrű sorokban kifurjuk.

Most már használatba is vehetjük a hűtőszekrényt. Vigyázzunk azonban, hogy a víz sohase fogyjon ki a párologtató edényből. Így nem lesz okunk panaszra - nem tudunk ugyan jégkockát gyártani, de kánikulában sem romlik meg az étel hűtőszekrényünkben.

Hűtőgépek napjainkban

A hűtőgép minden háztartásban megtalálható, nélkülözhetetlen készülék. Mivel minden háztartásban állandó energiafogyasztó, nagyon fontos, hogy ismerjük az energiatakarékos működtetéssel és a helyes típusválasztással kapcsolatos szabályokat.

A hűtőgépeket működésük szerint két csoportba sorolhatjuk. Az abszorpciós készülékek kis méretűek, működésük zajtalan, egyszerű felépítésük miatt szinte nem is hibásodnak meg. Ezek figyelembevételével joggal gondolhatnánk arra, hogy ezek a készülékek ideálisak egy kisebb háztartás kiszolgálására. Az előrelátó vásárló azonban még egy fontos szempontot figyelembe vesz a végleges döntés előtt. Ez pedig a készülék energiafogyasztása. (Az erre vonatkozó adatok a kezelési útmutatóban minden esetben megtalálhatók!)

A vásárlás során problémát szokott okozni az, hogy milyen hűtőteljesítményű gépet válasszunk. A hűtőteljesítményt csillagokkal jelölik (1 csillag 6, 2 csillag 12, 3 csillag 18Co-ot jelent). Ezek az értékek természetesen csak a mélyhűtőrekeszre vonatkoznak és csak a hőfokbeállító maximális állása esetén érvényesek. A hűtő egyéb részeiben (csillagszámtól függetlenül) 0 és +7Co közötti hőmérséklet uralkodik.

Amennyiben nem rendelkezünk fagyasztókészülékkel, célszerű 3 csillagos gépet vásárolni. Ezek mélyhűtőjében megfelelő körülmények között tárolhatók a gyorsfagyasztott mirelit áruk. Ha rendelkezünk fagyasztóval, alacsonyabb hűtőteljesítményű készüléket vásároljunk! Legcélszerűbb a csillagjelzés nélküli, mélyhűtőrekeszt nem tartalmazó, úgynevezett "hátlap-elpárologtatós" típust választani. Ezek energiafogyasztása lényegesen kedvezőbb, mint a mélyhűtőrekeszes típusoké.

A HŰTŐGÉP MŰKÖDÉSI ELVE

Az alapelv a párolgással együtt járó hőelvonás. Miközben a hűtőszekrény belsejében elhelyezett csőkígyóban a folyékony hűtőközeg elpárolog, hőt von el a hűtőszekrény belsejéből. A csőkígyó végén lévő kompresszor az elpárologtatott gőzöket elszívja, összesűríti (komprimálja, ezért nevezzük kompresszornak), majd a hűtőkészülék hátoldalán lévő csőkígyóba, a kondenzátorba továbbítja, ahol a nagynyomású hűtőközeggőzök újra cseppfolyósodnak a hűtőszekrényből elvont hőt leadják. A folyékony hűtőközeg a már ismert módon a hűtőgép belsejébe jut, a körfolyamat kezdődik előlről.

Hűtőközegként a Freon 12 (R12) gázt alkalmazták legszívesebben a gyártók, de a hőszigetelések habosítására is a freonszármazék bizonyult a legalkalmasabbnak.

A hűtőgépgyártók gondjai a nyolcvanas években kezdődtek, mikor is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Földünk ózonrétegének károsodásáért elsősorban a freonszármazékok a felelősek. A freon legnagyobb ipari felhasználói a kozmetikai cégek (gondoljunk a gyártott sprays flakonok tömegére), valamint a hűtőgépgyártók voltak. A freon és freonszármazékok használatát korlátozó és tiltó montreali egyezmény meglehetősen szigorú menetrendet szabott az aláíróknak, igy nagy lendülettel kezdődött az alternatív gázok kifejlesztése. Sokáig az R 134 jelű gáz látszott hűtőközegként a befutónak, míg ki nem derült, hogy létezik környezetkárosító hatása (az ún. üvegházhatás létrejöttét erősíti), valamint lényegesen drágább a freonszármazékoknál. Ekkor bukkantak rá német gyártók az R 600 jelű izobutánra, ami minden szempontból ideálisnak tűnt. Miután kőolajszármazék, így természetes anyag, környezetbarát és nem utolsó sorban a hagyományos freonnál lényegesen olcsóbb. Az apró szépséghiba az, hogy robbanásveszélyes az izobután és a levegő 1:8 koncentrációja. A hűtőközegként alkalmazott 50-80 g töltet hiba esetén elszökve csak a hűtő belsejében okozhat veszélyes koncentrációt, a szoba vagy konyha levegőjébe jutva hígabb az elegy, így nincs robbanásveszély. Vezető hűtőgépgyártók (köztük a magyar Electrolux Lehel hűtőgépgyár Kft. is) nagy erőkkel fejleszti az új hűtőközeg biztonságos alkalmazását lehetővé tevő konstrukciókat. A Siemens cég egyes típusai már kaphatók a hazai piacon is R 600 töltettel. Miről ismerhetők fel az így gyártott típusok? Az adattáblán a hűtőközeg feltüntetése kötelező, figyelmesebb gyártók a használati útmutatóban is közlik e tényt. A használat során különleges biztonsági előírásokat az új gázok alkalmazásánál nem kell betartani, ám célszerű leszokni arról, hogy az 600 %töltetű hűtők belsejébe égő cigarettával a szánkban nézzünk be. (A dohányzás amúgy is káros az egészségre...)

S mielőtt alaptalanul pánikba esnénk attól, hogy a hűtőgépgyártók robbanásveszélyes készülékeket csempésznek otthonunkba, nézzük végig fürdőszobánkban a piperepolcunkat. A kozmetikai cégek sprays palackjaikban hajtógázként évek óta az izobutánhoz hasonló tulajdonságú propán-bután gázt alkalmazzák.

HASZNOS TANÁCSOK

Vásárláskor mindig ellenőrizzük az ajtót és az ajtótömítést is! Ha azt tapasztaljuk, hogy az ajtó nem zár tökéletesen, ne vegyük meg a készüléket! A rosszul záródó ajtó minden esetben többletfogyasztást és a mélyhűtő túlzott jegesedését eredményezi. A hűtőgépet ne helyezzük fűtőtest vagy tűzhely közvetlen közelébe, mert energiafogyasztásuk nagymértékben megnő! A direkt napsugárzás szintén káros. A szellőzőrács terítővel vagy más tárggyal történő letakarása a hűtési folyamatot rontja, tehát szintén túlfogyasztást eredményez! Hasonló hatású, ha a készüléket kisméretű, zárt térben helyezzük el. A hűtőgép működése annál gazdaságosabb, minél jobban szellőzik a készülék hátoldala! Itt említjük meg, hogy a készülék kondenzátorrácsát minimum félévente portalanítani kell! A poros kondenzátor nem képes a megfelelő hőleadásra, gyorsabb a készülék elhasználódása (mivel hosszabb ideig jár ilyenkor a gép) és az energiafogyasztás is megnő. A portalanítást száraz ecsettel vagy a legtöbb porszívóhoz tartozékként járó kis méretű kefés szívófejjel egyszerűen elvégezhetjük.

A hűtőgépekben huzalpolcokat alkalmaznak. Ezek biztosítják, hogy a hűtőtérben a légáramlás akadálytalanul történjen. Ha a polcokat teljes felületükön letakarjuk (pl. papírral vagy tálcákkal), az alsó részek hűtése elégtelenné válik. Ilyen esetben ne a hőfokszabályozót forgassuk magasabb értékre, hanem a légáramlást állítsuk helyre! Meleg ételt ne tegyünk a hűtőszekrénybe, hagyjuk előbb szobahőmérsékletüre hűlni! Az élelmiszereket zárt edényben vagy becsomagoltan tároljuk a hűtőtérben!

A hűtőgépek üzemeltetése során a legtöbb problémát a hűtőlemezek eljegesedése okozza. A vastag jégréteg szigetelőként hat, így a készülék hűtőteljesítményét és energiafogyasztását károsan befolyásolja. A hűtőlemezeken lerakódó jég az élelmiszerek kipárolgásából és a környezet levegőjének páratartalmából származik.

A gyors jegesedés elkerülhető a következő szabályok betartásával:

  • A hűtőtérben csak zárt edényben vagy becsomagoltan tároljuk az élelmiszereket!
  • A készülék ajtaját feleslegesen ne nyissuk ki és csak a szükséges ideig tartsuk nyitva!
  • Csak olyan készüléket vásároljunk meg, amelynek ajtaja tökéletesen zár! Ha az ajtótömítés használat során megsérül, cseréltessük ki!

Jegesedés szakszerű használat esetén is jelentkezik. A leolvasztást akkor kell elvégezni, ha a jégvastagság az 5 mm-t elérte! Az automata leolvasztású gépek ezt beavatkozás nélkül elvégzik. A félautomata gépeknél a jegesedést figyelemmel kell kísérni!

ÖNKIOLVASZTÓ RENDSZER - NO FROST

Sokáig, sokan hitték: egy hűtőszekrény akkor jó, ha szép kövér jégréteget hizlal a hűtőfelületén. Márpedig a jégbunda éppen hőszigetelő tulajdonsága miatt igencsak káros - no nem az egészségre, hanem a villanyszámlára és a hűtőszekrény elektromos fogyasztására. Ezért az úgynevezett no frost technológia valóban forradalmasította a háztartási hűtők működését, bár sajnos ma még csak a nagyméretű, több hűtőteres óriásokban alkalmazzák.

A gyártók ismertetőikben az automatikus fagyasztó-leolvasztási rendszert többféleképpen, de leginkább a "no frost" elnevezéssel jelölik. Az új rendszer lényege, hogy amíg a "régebbi" hűtőkben hűtéskor a hideg levegő a nehézségi erő hatására lassan lefelé süllyed, az új hűtési rendszerben a hűtőtér hátfalán lévő ventilátor gondoskodik a hideg levegő gyors és egyenletes keringéséről. A légáram az elpárologtató felé "tereli" a nedvességet is tartalmazó levegőt, a nedvesség ráfagy az elpárologtatóra, ahonnan az időkapcsolóval vezérelt fűtés hatására leolvad. A keletkező olvadékvíz összegyűlik a fagyasztót működtető kompresszor feletti tálkában, amelyből annak melegétől elpárolog. A hagyományos gépektol eltérően nem képződik dér vagy jég a hűtőszekrény falain, higiénikusabb, az élelmiszerek igen rövid idő alatt lehűlnek, ami kb. 50 %-os időmegtakarítást jelent.

A no frost rendszerben az intenzív légáramlás miatt a belső terek szinte semmit sem deresednek, tehát nincs szükség leolvasztásra. A hűtőközpont belső deresedését a hűtőciklusok utáni rövid leolvasztó ciklusok akadályozzák meg, a keletkezett olvadék vizet pedig egy csövön keresztül e célra rendszeresített műanyag tálkába vezetik, ahonnan a víz a kompresszor melegétől lassan elpárolog.

Ha valaki a no frost felirat mellett az árcédulát is megpillantja (típustól függően az ár 80-120 ezer forint is lehet) esetleg elbizonytalanodik. Vajon miért ilyen költséges ez a készülék? A többletköltség oka főleg az, hogy e hűtőcsodákban a legkorszerűbb hűtéstechnikai elveken alapuló, többfunkciós, több hűtőzónás kombinált készüléket találunk.

A hagyományos hűtőszekrényben a hőelvonás az egyben fagyasztóként is használható rekesz, vagy a hátlapra belülre erősített lap útján történik. A no frost készülékek "hidegközpontja" rejtetten beépített. A levegőt egy szintén nem látható beépített ventilátorral fújják át rajta, a folyamat során a levegő lehul, és a hűtőgép belső légvezető csatornáin jut a megfelelő hűtőzónába.

Minden hűtőzóna hőmérséklete külön programozható, a belső terek hőmérsékletét beépített érzékelők figyelik. Az elektronikus vezérlő az érzékelők utasításaira nyitja vagy zárja a levegő beömlő nyílásainál elhelyezett zsalukat. A hőmérséklet attól függően változik, hogy mennyi hideg levegő kerül az adott hűtőtérbe. Így a belső terek hőmérséklete igen jól szabályozható.

A hagyományos mélyhűtő zóna (-18Co) és normál hűtőzóna mellett (4-8Co) lehetőség nyílt egy külön 0 fokos zóna létrehozására, ami optimális halak, saláták és egyes zöldségek tárolására. A 0Co-os zónában 6 napig friss marad a gyümölcs, a zöldség, a saláta, só, vitamin- és víztartalmát is megőrzi. Míg 0Co-on 90 %-át, addig 5Co-on csak a 65 %-át. A normál hűtőtérben tárolt zöldség, saláta gyorsan elveszíti frissességét. A levelek elfonnyadnak, elvesztik üde, zöld színüket. A 0Co-os zónában viszont majdnem egy hétig friss marad minden. További lehetőség a 8-12 fokos zóna, amely a "pincehidegen" fogyasztható italok hűtésére ideális.

A no frost rendszerű gépek közül az egyik nagy világcég, a Bosch által gyártott bruttó 312 literes(!) hűtőkomplexum. (Jó tudni, hogy ma már minden, magára valamit is adó nagy hűtőgépgyártó cég kifejlesztette a maga no frost elven működő csúcsmodelljét.) A négy hűtőzóna kialakítása azonban nem jellemző a többi forgalomban lévő gépre. Az Electrolux (Zanussi) például az italhűtőrekeszt elhagyta, de helyette nagyobb befogadóképességű mélyhűtő rekeszt kínál. Szellemes a Creda (angol gyártó) megoldása: a készülék három hűtőzónájából a felső hagyományos hűtőszekrény, az alsó mélyhűtő, míg a középso 70 literes tér hőmérséklete +8 és -18 fok között tetszés szerint állítható be. Igy például +4-+8 fok hőmérsékletre állítva a hagyományos hűtőteret, - 18Co-ra állítva a mélyhűtő teret növelhetjük, de természetesen 0Co-ra is programozhatjuk, kihasználva e tárolási hőmérséklet speciális előnyeit (pl. salátafélék tárolásához).

Mind gyakrabban találkozhatunk a no frost elvvel a mélyhűtőszekrények széles családjában is, ahol az automatikus leolvasztás hagyományos módja nem alkalmazható, és ezért a legtöbb fagyasztószekrényt ma még rendszeresen le kell olvasztani.

Források:

Ezermester 1960/4 Hűtőszekrényt készítünk Szerző: K.E.

A képek és a cikk eredetije a Rolex Awards for Enterprise honlapján találhatók meg.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál