Szántay Csaba - kémikus, feltaláló
2002/09/02 08:00
1780 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora nem kevesebb, mint 267 Magyarországon bejegyzett szabadalom tulajdonosa, amivel az örökranglista második helyén áll jelenleg, neve mellett a Cavinton névvel. Bár ma is számos szabadalmat nyújtanak be hazánkban, azonban az 1986-os 4457-tel szemben manapság már csak ennek jó, ha tized részét bejegyeztetik. A negatív tendencia megfordításáért sokat tett Szántay Csaba - ám nemcsak mint feltaláló, hanem mint a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke is.

Szántay Csaba idén ötvenkettedik éve dolgozik a BME-en, ahol szerves kémiával foglalkozik. 1970 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1982-től rendes tagja, majd a szerves kémiai kutatásokkal foglalkozó kutatócsoportok vezetője. Fő kutatási területe az alkaloidok (és más természetes anyagok) szintézise, ebben a témakörben tartotta székfoglalóját is, és főként ezzel kapcsolatban a Cavinton nevű gyógyszer hatásmechanizmusát illető kutatásainak elismeréseként kapta meg 1975-ben az Állami-díjat, majd 1993-ban a Szent-Györgyi Albert-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben pedig a Széchenyi-díjat. Tegyük hozzá, hogy a Cavinton a magyar gyógyszerkutatás XX. századi történetének egyik legdicsőségesebb fejezete volt.

Ezirányú eredményeivel azonban nem áll egyedül, hiszen Vizi E. Szilveszter, az MTA újonnan megválasztott elnöke is két kulcsfontosságú gyógyszerszabadalommal rendelkezik - és ezzel egy másik nagyszerű fejezetet írt a gyógyszerkutatásban. Tette ezt annak ellenére, hogy az ő voltaképpeni asztala az alapkutatás. Szántay Csaba kutatási területe sem kifejezetten a gyógyszerkutatás, ám ennek ellenére munkatársaival együtt ő oldotta meg az emetin nevű alkaloid szintézisét, mely anyagot eredetileg az ipekakuána növényből kellett kivonni (ezzel kapcsolatos akadémiai székfoglalója is).

Foglalkozott és ma s foglalkozik a feromonok, vagyis az állatvilágban használatos kémiai kommunikációs eszközök szintézisével is. Az úgynevezett juvenil hormonnal kapcsolatos kutatásai arra szolgáltak, hogy anak révén egész terüleek rovarmentesítését oldják meg. Ez a hormon ugyanis olyan hatással bír a még nem kifejlett rovarokra, hogy megállnak a fejlődésben, így nem érik el az ivarérett kort. Egy észak-amerikai fenyőféle kérgéből kivont taxol nevű vegyület szintézisének megoldásával pedig számos rákos betegséggel szembeni gyógyszert sikerült előállítani, legalábbis a hatóanyagot tekintve. 1984-ben és 1986-ban a "Kiváló Feltaláló" kitűntetés aranyfokozatát kapta meg.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál