Terjed a veszélyes medvetalp
2014/07/21 15:34
1118 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hazánkban is egyre több helyen jelenik meg a kaukázusi medvetalp, mely komoly égési sérülést okozhat!

medvetalp

A zellerfélék családjába tartozó kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Közép-Ázsiában őshonos, elsősorban a Kaukázus vidékén találkozhatunk nagyobb állományaival. A leggyakrabban embermagasságú növény, mely olykor az 5, extrém esetben a 7 méteres magasságot is elérheti. Igénytelenségének, illetve rendkívül jó szaporodóképességének köszönhetően az egykor dísznövényként behurcolt egyedek gyorsan elszaporodtak. A 19. század óta felbukkant Nyugat-Európa mellett a Skandináv vidékeken, illetve Észak-Amerikában is.

Hogyan ismerhetjük fel?

Korábban már említett hatalmas termete könnyen felismerhetővé teszi, azonban további jellegzetes ismertetői is vannak. Szárának átmérője átlagosan 3-7 cm, a nagyobb egyedeké a 10 cm-t is meghaladhatja. A száron jellegzetes, lila, piros vagy a két szín átmenetét képező szabálytalan foltok figyelhetők meg. Nem meglepő módon levelei is hatalmasak, olykor a 180 cm-es átmérőt is elérhetik. A levelek egyébként szárnyasan összetettek, szélei osztottak. Virágzata összetett, ernyő, az ernyő átmérője 70-80 cm. Az apró virágok színe fehér, márciustól szeptember elejéig virágzik (hazánkban). A hosszú, ovális termése ősszel érik meg, belőle többszázezer mag szabadul ki.

Hazai előfordulása

A feltételezések szerint a budapesti Botanikus Kertből szabadulhatott ki, majd kezdte invazív elterjedését. Mivel Kárpátalján tömegesen fordul elő – ott állati takarmányként termesztették - ezért feltételezhető, hogy betelepedése két irányból is elindult. A 2005-ös elterjedési térképen jól látható, hogy hazánknak csak az északi területei érintettek, azóta azonban leírták Zirc, Cuha-völgy (Bakony), Szombathely, Keszthely, Szarvas, Mátraszentimre és Rostalló (Zemplén) környékén is.

Miért veszélyes?

A kaukázusi medvetalp levele egy furanokumarin nevű vegyületet tartalmaz - sok növényhez hasonlóan -, azonban a méreganyag mennyisége lényegesen nagyobb a többi növényhez képest. A furanokumarin hatása régóta ismert, a bőrirritáció mellett akár daganatos sejtburjánzást (bőrrák) is elősegíthet. A levélen található szőrök megérintésével a méreganyag a bőrünkre kerül, bőrpír, viszketés, kisebb kiütések jelentkeznek. Igazi probléma akkor adódik, ha a méreganyagot nem mossuk le bő szappanos vízzel körültekintően. UV-sugarak (napfény) hatására egy kémiai reakció indul el (fototoxikus hatás), melynek következtében a másodfokú égési sérülésekre jellemző hólyagok jelennek meg 12-36 órán belül. Ez esetben mindenképp forduljunk orvoshoz, mert a seb elfertőződhet, illetve nem megfelelő kezelés esetén maradandó hegekkel gyógyul.

Különösen vigyázzunk a szemünkre!

A méreganyag szemünkbe kerülve csípő, maró érzést vált ki, átmeneti könnyezéssel, homályos látással. Akár ideiglenes vakság, még súlyosabb esetben végleges vakság alakulhat ki. A szembe került toxint (méreganyag) bő vízzel öblítsük ki és forduljuk mielőbb szemész szakorvoshoz!

Hogyan irtható ki?

Nagyon röviden megfogalmazva nagyon, nagyon nehezen. Részben mert magvai akár 15 évig is csírázóképesek, részben mert rendkívül mélyre hatoló karógyökerét igen nehéz kiásni. A rendszeres, kitartó, akár évekig tartó visszametszés tűnik a leghatékonyabbnak, ugyanis a gyomirtó szerek sem képesek a mélyen lévő gyökerek elpusztítására.

További érdekes oldalak:

Marsi Zoltán írása

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál