Tojásrakó emlősök
2013/11/27 12:17
2994 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Egy elképesztően érdekes állatcsoportot mutatunk be, mely összesen öt fajjal képviselteti magát Földünkön.

kacsacsoru-emlos-520

Mit is tanultunk az emlősökről?

Érthető módon megszokhattuk, hogy a biológia tanárok számos esetben egyszerűsítésre kényszerülnek, hisz az élővilág felépítése és működése lényegesen bonyolultabb annál, mint amit a biológia órák keretében elmondhatnak. Hogy céljukat elérjék olykor nagymértékű egyszerűsítésre és kisebb füllentésekre kényszerülnek. Nézzük meg mit is tanultunk az emlősökről! Testüket szőr borítja, utódaikat elevenen hozzák a világra, azokat emlőjükből szoptatják. Jelen cikkben a középső állítást szeretnénk megcáfolni.

Az emlősök csoportjai

A legáltalánosabb rendszerezések alapján az emlősök osztálya három alosztályra tagolható. A tojásrakó emlősökre, az erszényesekre és a méhlepényesekre. Utóbbi két csoportra többségében igaz is az előbbi három kritérium, azonban a tojásrakó emlősök alosztályára már nem!

A fő különbségek

A mintegy 180 millió éve megjelent tojásrakó emlősök utódaikat nem elevenen hozzák világra utódjaikat, hanem tojásban. Ráadásul nem a madarakra jellemző meszes, hanem a hüllőkre jellemző meszes héjú tojásokban. Ez persze nem meglepő, hisz ugyan a madarakat bizonyos szempontból fejlettebbeknek tekintjük a hüllőknél, azonban az emlősök őse legnagyobb valószínűséggel az ősi hüllőkből fejlődhetett. A tojásrakók további érdekessége, hogy a többi emlőssel ellentétben kloákával rendelkeznek. A kloáka nem más, mint a húgy-, az ivarvezeték és a végbél közös kivezető nyílása.

Képviselőik

A tojásrakó emlősök alosztálya a legáltalánosabb rendszerezés alapján egyetlen rendet, a kloákások rendjét foglalja magába. A rend két családot, a kacsacsőrű emlősök és a hangyászsünfélék családját foglalja magába. Előbbi egyetlen, míg utóbbi négy fajjal képviselteti magát.

A kacsacsőrű emlős

Nevét csőrszerű szájszervéről kapta, aminek azonban semmi köze nincs a madarak csőréhez, anyaga nem szaru, hanem megkeményedett bőr. Ez a hódra emlékeztető, alig félméteres állat Ausztrália keleti partjainál él. Táplálékát a vízben szerzi, mozgását ujjai között feszülő úszóhártya segíti. Az élővilágban egyedülálló módon csőrén több tízezer elektromos és nyomásérzékelő receptor található, melynek köszönhetően a vízben, csukott szemmel is térlátással rendelkezik. Úszás közben nemcsak szemét, hanem orrnyílását és fülét is becsukja. További érdekessége, hogy a hímek hátsó lábán méregmirigy található, melyet egy szúró alkalmatosság segítségével juttat az áldozatba. A méreg hatóanyaga ugyan nem halálos, de rendkívüli fájdalmat okoz.

Szaporodás és utódgondozás

A megtermékenyített nőstények közel gömb alakú tojásaikat a homokba vájt üregbe rakják, majd testhőmérsékletükkel biztosítják az utód fejlődését. A tojásból kikelt kicsinyeket anyatejjel táplálják, azonban emlőbimbójuk nincs. Az anyatej az izzadáshoz hasonlóan távozik az anya hasi mirigyeiből.

Hangyászsünfélék

A jelenleg élő négy fajukat Ausztráliában, illetve a közeli szigeteken (Pápua Új-Guinea, Tasmánia) lelhetjük fel. A kacsacsűrő emlőshöz hasonlóan számos egyedi, különleges bélyeget viselnek magukon. Rokonukhoz hasonlóan szájszervük csőrszerű képződmény, igaz lényegesen megnyúltabb, mint a kacsacsőrű emlősé. Hosszúkás csőrükből vékony, állandóan ragadós nyelvüket öltögetik, mely a hangyák megragadására szolgál. Szőrük tüskékké módosult, mely az állat védelmét biztosítja. A hímek az élővilágban egyedülálló módon péniszükön négy makkal rendelkeznek, míg a nőstények kétágú hüvellyel. Ebből következik, hogy párzáskor a hímek csupán két makkjukat helyezik a nőstény hüvelyébe, a másik kettő szabadon marad. Érdekes módon sperma csak a hüvelyben lévő makkokból távozik. A megfigyelések azt igazolják, hogy  a hím mindig más makk-párost helyez a nősténybe.

Marsi Zoltán cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál