Veszélyes darazsak
2014/06/10 08:00
2543 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Bizony, még a felnőttek többsége is fél a darazsaktól - de vajon mennyire veszélyesek és lehet-e jótékony hatású egy darázscsípés?

adarazs

A darazsakról

A darazsak az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsén belül a rovarok (Insecta) – modernebb elnevezés szerint hatlábúak - osztályába tartoznak, azon belül is a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe. Így közeli rokonságban vannak a méhekkel és hangyákkal. Fajszámuk 150 és 200 ezer közé tehető, melyek közt találunk növényevő csoportokat – igaz, ezen fajok aránya a legkisebb -, illetve ragadozókat, utóbbiak két nagy csoportra, a tojókészülékesekre és a fullánkosokra osztható. Előbbi csoport tipikus képviselői a fürkészek és a gubacskészítők (gubacsdarazsak), míg utóbbiaké a hazánkban jól ismert lódarázs, német, illetve francia darázs. Mindhárom darázsfaj a társas redősszárnyú-darazsak (Vespidea) családjába tartozik. Jelen cikkünkben elsősorban ezzel a csoporttal foglalkozunk.

Testfelépítésük nagyrészt a rovarok többi csoportjához hasonló, jellegzetesen három testtáj (fej, tor, potroh), két pár szárny (mindkettő hártyás), szájszervük rágó. A társas redősszárnyú-darazsak vagy más néven valódi darazsak 4000 faja közül a legtöbb a trópusokon él, jellegzetességük a fullánkká módosult tojócső, melyhez méregmirigyek kapcsolódnak. Szinte valamennyi fajuk sárga-fekete csíkokkal színezett, további jellegzetességük, hogy nyugalomban a szárnyukat hátukon hosszában összehajtva tartják.

Társas lények

A valódi darazsak többsége társas, azonban léteznek magányosan élők, főként a trópusi fajok közt. A szociális fajok nagyobb családokban élnek, melynek vezetője a királynő. Egyetlen királynőhöz akár több ezer dolgozó is tartozhat, akik ahogy felmelegszik az idő, a reggeli óráktól szürkületig rendkívül aktívak. Fészkük készülhet a föld alatt, fákon, fák üregeiben, s mint tudjuk nem ritkán épületek réseiben. A darázsfészek alapanyaga fa, az apróra, fűrészporszerűre rágott anyagot nyálukkal keverik össze.

A telet egyedül a megtermékenyített királynő éli túl, a dolgozók elpusztulnak. A hibernált állapotból felébredő királynő új fészket keres, majd az elsőként kikelő dolgozókat ő maga neveli fel.

A darázscsípés veszélyei

A darazsak mérge több vegyületből tevődik össze, egyes komponensek a legtöbb darázsfajban illetve a méheknél is azonos. Ezek közé tartozik a hisztamin, a szerotonin, a foszfolipáz (valamelyik változata), az acetilkolin és a kinin (darázs- vagy lódarázskinin). A számos összetevőnek köszönhetőn számos tünet kísérheti a csípést, ráadásul a kihúzható fullánknak köszönhetően egyetlen állat akár több szúrást is okozhat. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a fájdalom, duzzanat, viszketés, gyulladásszerű reakciók. Allergiás reakcióra utalhat a több testtájon jelentkező viszketés, bőrpír, zsibbadó ajkak, nyelv és légutak. Olykor csalánkiütés is jelentkezik. Bármelyik allergiás tünetet észleljük, azonnal forduljunk orvoshoz!

Hogyan előzzük meg?

A darazsak rendkívül szeretik az édes illatokat, így a cukros italok és ételek vonzzák őket, bár jegyezzük meg, hogy a húsfélékre is előszeretettel jönnek. A fény kifejezetten ingerli őket, így éjszakai túrázás, erdőszéli nyaralás vagy esti padláslátogatás során ne csodálkozzunk, ha ránk támadnak. Sokan próbálják éjszaka, mikor kevésbé aktívak a fullánkosok, elpusztítani fészküket, azonban a fény támadásra serkenti őket.

Ha ránk támadtak, lehetőleg ne hadonásszunk, ez ugyanis csak fokozza agressziójukat.

További érdekes oldalak:

Marsi Zoltán írása

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál