Boldogasszony hava - január
Szabó Éva
2003/05/08 12:54
2353 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Január 1. - Újév
A januári évkezdet a Gergely naptár bevezetésével vált általánossá hazánkban.
A naphoz fűződő népszokások a gazdálkodás, a háztartás a család és egyén szerencséjét hivatottak elősegíteni, jóslásokkal varázslással, mágikus szertartásokkal.
Az újévi köszöntések hagyományairól a XVI.sz.-tól vannak történeti adatok. Szokás volt ilyenkor házról házra járva jókívánságokat mondani, szerencsét kívánni. Ezért a háziakból adományokat, pénzt kaptak.
Nagyszalontán így köszöntötték az új esztendőt:
"Új esztendő, vígságszerző most kezd újulni,
Újulással, víg örömmel most kezd hirdetni"
"Diksi-buksi garajcár
bújj ki az ablakfián!
Tyúk ide, búbos,
Kalács ide, fonatos!
A gazdasszony piros,
az ura bakkancsos.
Több jósló-varázsló szokás fűződik a naphoz.
- Különböző magvakat (búza, kukorica, árpa, zab, stb.) szórnak szét az újévi köszöntők a házban, hogy biztosítsák a jó termést, a gazdagságot
- A lányok eljövendő házasságukkal kapcsolatosan jósoltak: amilyen nevű férfit láttak meg újév reggelén, olyan nevű lesz a férjük, vagy csontokat tettek ki az udvaron előző este.
Akiért a kutya elvitte, az a lány abban az évben férjhez megy.
- Szokás volt kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
- Úgy tartották, ha az új évben az első látogató férfi, az szerencsét hoz.
- Az egész évi időjárást befolyásolta az aznapi időjárás.
A napfényes, szép idő jó esztendőt jelentett.
Bácskában úgy vélték, be aznap csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
Sok tiltó szokás is fűződik újév napjához
- Semmit sem adtak ki a házból, mert egész évben minden kimegy akkor a háztól .
- Tiltották a munkát nem volt szabad főzni, mosni, varrni az állatokat befogni.
- Bizonyos ételek fogyasztását kerülték; pl. a baromfi elkaparja a szerencsét; a mák sok bolhát hoz a házhoz.
- Disznóhúst kell enni, mert az kitúrja a szerencsét, a szemes termények (bab, lencse) pénzbőséget hoznakJanuár 6. -Vízkereszt
Az egyik legrégibb egyházi ünnep. A karácsonyi ünnepkör zárása. Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről emlékezik meg az egyház, e napon szenteli meg a vizet.
A szentelt víznek mágikus, gyógyító, rontást megelőző, gonoszűző hatása van.
A nap legismertebb népszokása a "háromkirályjárás".
A napkeleti bölcsek Jézusnál tett látogatását jeleníti meg.
A legtöbb területen fiúk, férfiak adták elő.
Szereplői: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Heródes, - néhol még katona és angyal. A játék leglényegesebb kelléke a rugós szerkezetű kiugrasztható csillag.

Január 17. - Szent Antal
Remete Szent Antal a háziállatok, főként a disznó védőszentje.
E napon szokás volt különböző ráolvasásokkal, mágikus tűzgyújtással védekezni az orbánc ellen.

Január 18. - Piroska és január 22 - Vince napjához
termésjósló és időjárásjósló szokások fűződnek.
"Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy"
"Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince."

Január 25. - Pál
nA napot pálfordulónak nevezik, Saul megtérésére emlékezve. E naphoz a haláljóslás kapcsolódik.
"Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel." (vonatkoztatták a mondást állatokra is). Készítettek tollas pogácsát minden családtagnak. (A pogácsába libatollat tűztek.) Aki tolla megperzselődik sütés közben, az megbetegszik, akié megég az meghal azon az éven.