Gyermekjogokról nem csak gyerekeknek
2015/03/10 08:00
8146 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

„A gyermek – ha élve születik a fogamzásának időpontjától kezdve – mint minden ember jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek.”

shutterstock_161783873_converted

Ki számít gyereknek?

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerint 18 éves kor alatt mindenki gyereknek számít. A gyerekeket, mint mindenkit, megilletnek az alapjogok, mint például az emberi méltóság tisztelete vagy az élethez való jog. Ezen jogok gyakorlásában a gyerekek nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe azért, mert fiatalabbak, sőt, különleges védelem illeti meg őket.

A magyar jogszabályok szerint 14 éves kor alatt „cselekvőképtelen kiskorúról”, 14 és 18 éves kor között pedig „korlátozottan cselekvőképes kiskorúakról” beszélünk. Első esetben nevükben szüleik (vagy törvényes képviselőik) döntenek, a másodikban pedig jogi nyilatkozataik érvényességéhez szüleik (vagy törvényes képviselőjük) hozzájárulása szükséges.

A gyermekbántalmazás formái

Magyarországon évente sok ezer gyereket bántalmaznak. A gyerekeket sokszor olyan felnőttek bántalmazzák, akik közel állnak hozzájuk, szülők, rokonok, tanárok, edzők. Hazánkban a gyermekbántalmazás 80%-át családon belül követik el, 41%-ban a vér szerinti apa, 38%-ban a vér szerinti anya a bántalmazó. A bántalmazások 25%-a fizikai, 20%-a érzelmi bántalmazás, 5%-a szexuális abúzus.

A gyermekbántalmazás fogalomköre igen tág és többféle értelmezés, csoportosítás létezik. Az angolszász szakirodalomban „child abuse” vagy „child maltreatment” kifejezések fogalomkörébe beletartozik az érzelmi elhanyagolás, a gyermek sérelmére elkövetett fizikai és szexuális erőszak, valamint a kereskedelmi jellegű kizsákmányolás. A büntetőjogi kategóriák is hasonlók, a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megkülönböztetik a testi sértést (vagyis fizikai bántalmazás), szexuális visszaélést (vagyis erőszakot), valamint a nevelés, gondozás elhanyagolását.

„Megvert gyerek szindróma”

Miért bántalmazza a szülő a gyermekét? Ki a hibás? A kutatók válaszai különbözők. Vannak, akik a bántalmazás előfordulásának rizikófaktorai közé alapvetően a szülők pszichológiai rendellenességeit, mint például jellem- és személyiségzavarokat sorolnak.  Más kutatók a házasság előtti, a nem tervezett, nem kívánt, vagy veszélyeztetett terhességet, illetve a szülők fiatal korát tekintik kiváltó oknak. Ugyancsak gyermekek ellen elkövetett családon belüli erőszakhoz vezethet a szülő alkohol- vagy drogfogyasztása. Zavarokat okozhat a gyermek fizikai rendellenessége, szellemi retardációja, rossz házasságba születése vagy a szülőhöz való gyenge kötődése is.

Ugyan a gyermekbántalmazás okait vizsgáló elméletek igen különbözőek, abban mégis azonosak, hogy a szakemberek többsége szerint a gyermek ellen elkövetett erőszak előre megjósolható és éppen ezért megelőzhető. A másik hasonlóság, hogy a legtöbb szakember vizsgálatai alapján a szegényebb réteg gyermekei nagyobb valószínűséggel eshetnek áldozatul a szüleik által elkövetett erőszaknak.

A kép azonban ennél jóval árnyaltabb, hiszen a családon belüli bántalmazások jelentős része nem jut a hatóságok tudomására, így sem számbeliségét és társadalmi megoszlását tekintve sincsenek megbízható adatok.

Erőszak

A legkényesebb terület a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak. Sok esetben az erőszaknak nincsenek a gyereken szemmel látható jelei, nem egyértelmű, mi történhetett, ezért az orvos fel sem fedezi az erőszakot.

A hozzátartozónak azonban nem feltétlenül kell kifejezett erőszakot kifejteni annak érdekében, hogy a szoros értelemben vett erőszak bekövetkezzen. A gyermek tulajdonképpen nincs, de nem is lehet valóságos döntési helyzetbe, hiszen anyagi és létbiztonsága a szülőtől függ, akivel szemben alárendelt viszonyban van, s mert bizalmasa, egyrészt nem mer neki nemet mondani, másrészt nem is feltételez rosszat a családtagjáról, nem gondolja, hogy számára erkölcsileg és lelkileg károkozó történik. A gyermek sok esetben azt sem tudja, hogy mibe egyezik bele, nincs is megfelelő tapasztalata a szexualitás vonatkozásában.

Aki ver, az nem haver…

Ezzel a mottóval indított kisfilmsorozatot a Cartoon Network csatorna, melynek célja, hogy a gyerekek felismerjék, ha bántalmazás éri őket, vagy szemtanúként ilyet látnak. Ne féljenek segítséget kérni, álljanak ki magukért, bántalmazott, bajba jutott társaik mellett, és legyenek egymással toleránsak, udvariasak.

Az UNICEF Magyarország adatai szerint hazánkban minden második iskolás gyermek vett már részt verekedésben vagy volt szenvedőalanya az iskolai erőszak valamilyen formájának. A legnagyobb probléma, hogy a gyerekek nem minden esetben ismerik fel, ha méltatlan helyzetbe kerülnek, nem tudják, hogyan oldják meg ezeket a helyzeteket, kihez forduljanak.

A CN HAVER KLUB a gyermekcsatorna, az UNICEF Magyarország és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány koprodukciójából született. Kezdeményezésük legfőbb célja, hogy a gyerekek számára vonzó és figyelemfelkeltő módon üzenjen: az iskolai, illetve egymás közti bántalmazást nem kell eltűrniük, van megoldás, ne féljenek kiállni magukért, társaikért vagy segítséget kérni.

A kampány ideje alatt a csatornánk három különböző spotban animációs szereplők mesélik el történetüket a bántalmazó, az elszenvedő és a külső szemlélő szemszögéből. A filmek szorosan kapcsolódnak az UNICEF ÉBRESZTŐ-ÓRA programjához.

Ébresztő!

Az UNICEF Magyarország országos iskolai tanóra-programja az ÉBRESZTŐ-ÓRA. A program keretében az UNICEF által kiképzett előadók tartanak interaktív előadásokat 4-12. osztályos gyerekeknek gyermekjogokról, a gyerekek helyzetéről a világban és a gyerekekkel szembeni erőszak témakörében. Iskolák, tanárok, osztályfőnökök, de akár szülők vagy gyerekek is kérhetik a programot. Regisztrálni a program weboldalán lehet.

A foglalkozások során játékos, interaktív formában, a gyermekek életkorához igazodva közvetítik az ismereteket. A gyerekek a felvetett problémákat megélik, és a válaszok megadásában való részvétellel a gyerekek tartós tudás birtokába juthatnak. Mivel a foglalkozás interakción és párbeszéden alapul, az Ébresztő-órát szűk osztályközösségekben tartják.

Help!

Egy lehetséges megoldás a bajban az Unicef Magyar Bizottsága által kifejlesztett telefonos alkalmazás, mely a világon egyedülálló és azonnali segítséget nyújthat az erőszak és bántalmazás áldozataivá vált gyerekek számára.

Az UNICEF HelpApp segítségével a gyerekek az alapvető segélykérő funkciók mellett konkrét tanácsokat is kapnak, melynek segítségével nagyobb eséllyel tudnak megmenekülni szorult helyzetükből.

Jogos kérdések

Hazánkban alapvetően három formában valósul meg a gyermekek jogainak szabályozása: az Alkotmányon belül, a családjogi törvényben és a gyermekvédelmi törvényben.

A Gyermekek jogairól szóló egyezmény az a dokumentum, mely részletesen leírja a gyermekek jogait, hogy gyermekként mit szabad, valamint hogy a felnőtteknek hogyan kell a gyermekekről gondoskodni, hogy azok boldogan, egészségesen, biztonságban élhessenek.

Az egyezmény 1989-ben született, mára 194 ország fogadta el saját törvényeiben. Az aláíró országok, köztük Magyarország is, vállalták, hogy mindent megtesznek a gyermekek jogainak védelméért. Az egyezmény szövegének nehezen értelmezhetősége miatt megkértek egy 9 éves angol kisfiút, fogalmazza meg saját szavaival az egyezmény pontjait. A gyerekek nyelvezetére átírt szöveg magyar változata az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának weboldalán olvashatók.

Az ombudsman hivatala pályázatot hirdetett a témában általános iskolás gyerekek számára. A kiírás szerint a jelentkezőknek a felsorolt jogokhoz kapcsolódó pályaművet kell elkészíteniük, mely lehet fogalmazás, rajz, fotót vagy bármilyen más alkotás.

Határidő:  2015. április 17.

 A pályázat részletei hivatal weboldalán olvashatók.

Gyermekjogokról bővebben:

Siska Csilla cikke