Hazánkban többféle maga készítette hangszert használtak az emberek. Pl.: doromb, kanásztülök, furulya, duda, citera, tekerőlant (nyenyere v. körhegedű) később divatba jöttek a mesterek által, v. gyárilag készített hangszerek. Pl: hegedű, klarinét, tárogató, cimbalom, bőgő stb.
Néhány népi hangszer közelebbről nézve
A citera
A legelterjedtebb népi hangszer. Diatónikus és kromatikus fajtája van. Bal szélén futnak végig a kótahúrok (v. dallamhúrok). A dallamhúrok alatti részt kótafának nevezik, melyen a haránt elhelyezkedésű rovátkák ("kóták") szolgálnak a különböző magasságú hangok képzésére. A kromatikus citerának két húrpárja van, melyek alatt más-más beosztású rovatkák találhatók. A szélső húrok alatt a mixolid skála, a belső húrpár, a hiányzó kromatikus hangokat adja.
A húrok a "fej"-ben elhelyezett kulcsokkal hangolhatók. A dallamhúrok a kótafejhez kapcsolódnak. A középső fej a "nagyfej" a bőgőhúrokkal, fölötte, a hangszer jobb szélén, 1-3 "kisfej" ("kölyökfej") található magasra hangolt kísérőhúrokkal. A "nagyfej" első húrja a "kisbőgő" a legvastagabb húrja a "nagybőgő". A fejeket díszes faragások díszítik.
A kótahúrokat a zenész egy rövidebb lúdtollal, bal kézzel nyomja le, egy hegyes hosszabb lúdtollal, jobb kézzel pengeti. A kísérő húrok megszólaltatása, a pengetések változatos alkalmazása (ütés, pergetés) virtuóz játékot tesz lehetővé. Egy jó citerás, muzsikájával betölti az egész tánctermet. Régen citerabálokat is tartottak, ahol a tánc kísérő zenéjét a citera szolgáltatta.
A duda
A duda elsősorban a pásztorok hangszere. Ezért Magyarországon legelterjedtebb a Dunántúlon, Felső Magyarországon és Erdélyben volt.
A dudás a fúvókán át adagolja a levegőt a kecsketömlőbe, ami innen áramlik a sípokba. A dallamsípnak 6 esetleg 7 lyuka van, hangterjedelme 1 oktáv. Az alatta lévő hosszabb síp 1 lyukú. A leghosszabb síp a basszus síp, más néven "bordó" v. "gordó". Ez egyetlen mély hangot ad és állandóan szól. A népi elnevezés szerint a dallamsíp neve prímcső és a rajta lévő lyukak neve fentről lefelé bolhaluk, fölkiáltóluk, második luk, váltóluk, kontraegyenlítő v. hangjátszó. A belső lyuk neve sikajtóluk. A hosszabb cső a kontracső, a kontralukkal.
A dudát általában faragott kecskefej, illetve kosfej díszíti, de az Alföldön menyecske-, és férfifejű duda is található.
Tekerő, nyenyere
Húros hangszer. Alakja a gordonkáéra emlékeztet. Húrjai alatt elhelyezett kerék forgatása szólaltatja meg a húrokat. A forgatás jobb kézzel a hangszer testének jobb oldalán elhelyezett karral történik.
A hangszer ellentétes oldalán a "fej"-ben négy húr hangolására alkalmas kulcs található.A húrokat fedél védi. A hangmagasságot fából faragott billentyűkkel lehet változtatni, a dallamhúron. A másik 3 húr kísérőhúr, a hangszer alaphangsorának első a hangját, kvintjét és oktávját szólaltatja meg.
Furulya
A legismertebb népi hangszerünk. Kétféle rendszerű van használatban. A hosszi Furugla kb. 90 cm hosszú, 5 lyuka a hangszer vége felé található.
A kisebb furulya kb. 30-40 cm-es 6 lyukkal. Ezekből több fajtát ismerünk. A kisebbeket pikulának is nevezik. A furulya bodzafából, jávorfából készült. A felső vége zárt, oldalnyíláson befújt levegővel szólaltatják meg. Hangterjedelme 1 oktáv, ami átfúvással másfél oktávra bővíthető.
