- Őszutó
- Enyészet hava
- SzentAndrás hava

November 01. - Mindenszentek napja
02.- Halottak napja

Mindenszentek és halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe. Az egyház az I. századtól kezdődően november elsejét szentelte a halottak emlékére.
Minden olyan szentnek ünnepe, akikről a naptár névszerint nem emlékezik meg. Ezen a napon a katolikus egyház tanítása szerint az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Kötelező ünnep a IX. század óta.
Az egész magyar nyelvterületen szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése, gyertyák gyújtása.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért a terített asztalra kenyeret, sót, vizet tettek.
A család minden tagja gyertyát gyújtott a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtettek, ki hal meg előbb a családban.
Sokfelé úgy tartották, hogy mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a halottak eligazodjanak.
Erre a hétre munkatilalom vonatkozott. Tiltott dolog volt a meszelés, mosás, mezőn dolgozás, - mert ez sok bajt hozhatott a ház népére, - mert megzavarja a holtak nyugalmát.
E hiedelmek ma már kiveszőben vannak, de mindkét napon a halottakra emlékezünk.
A virágborította sírok mellett rokonok, ismerősök, barátok gyertyát gyújtanak s emlékeznek. E napon a távolbaszakadt családtagok is hazatérnek, emlékeznek. Az ünneplés a gyász napja. Néma könnyek, elfojtott zokogások között tör magának utat a fájdalom és az emlékezés.
Gazdasági hagyományok is kötődtek e naphoz. Ilyenkor szorultak be az állatok a csorda, a ménes, a gulya, a csürhe.

November 11. - Márton napja

Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat.
Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta.
A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."
Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka.
A Márton napi időjárásból következtettek a télre:
"Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja.
A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros.
Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.

November 19. - Erzsébet napja

Árpádházi Szent Erzsébet a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje. A legenda úgy tartja, hogy a szegényeknek a kötényében vitt alamizsna rózsává változott mikor atyja kérdőre vonta. Ezt nevezik rózsacsodának.
Időjárásjóslás is kötődik e naphoz: ha e napon havazik azt mondják; Erzsébet megrázta pendelyét. A tél és a karácsony rámutatónapja.
A kalendárium szerint:" Szent Erzsébet napja tél erejét szabja"
Az őszi munkák zárónapja.
November 25. - Katalin napja

Keresztény hitéért halt mártírhalált. Okossága miatt volt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje.
E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak.
Mezítláb különféle ágakat loptak a fákról, amely ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. A kizöldült ágat nevezték Katalinágnak.
A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.
Időjárásjóslás is kötődik e naphoz:
Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog akkor karácsony kopog.
Katalin az utolsó mulatós - bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete.
Rámutató nap, január időjárására utal.

November 30. - András napja

E napnak a nép hitvilág mágikus erőt tulajdonított. A lányoknak számtalan praktikát, jósló cselekményt kellett végezniük, hogy meg tudják ki lesz a férjük. Az egész napos böjt után, ha párnájuk alá férfi fehérneműt rejtettek, álmukban minden valószínűség szerint megismerték jövendőbelijüket. Az is eredményesnek bizonyult, ha András napján hallgatták honnan jön a kutyaugatás, ugyanis abból az irányból várhatták leendő férjüket. Se szeri, se száma a gombócfőzésnek, ólomöntésnek, András napi jóslásoknak amit a kíváncsi lányok még ma is alkalmaznak. A gombócba egy férfi nevet rejtettek, főzni kezdték, amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.
Úgy gondolták, ha fokhagymával megkenik az ólak ajtaját, állataikat megvédik a farkasoktól.
András a téli évnegyed kezdőnapja.
Böjtnap.