A távoktatás, hagyományos definíciója szerint olyan oktatási formát jelent, amelyben a tanár és a diák között nagy a távolság. A tanítási-tanulási folyamatban főképpen az információs és kommunikációs technológia (IKT) térhódításának köszönhetően a kilencvenes években egyre nagyobb szerep jutott a CD-ROM-ok és az e-mail használatán alapuló kurzusoknak, emellett gombamódra szaporodtak a web alapú tanfolyamok is. A távoktatás és egyre inkább az IKT által támogatott távoktatás, az e-learning gazdaságossága, hozzáférhetősége és a nyitott tanulás nyújtotta flexibilis időbeosztás, tanulói autonómia, továbbá a távoktatás irányításának viszonylagos leegyszerűsödése, a különféle szabad szoftverek, a tartalomkezelő és tanulásszervező rendszerek alakíthatósága nagymértékben hozzájárult a terület térhódításához.
A távoktatás jellemzői, tanulói attitűd, motiváció és képességek
A megváltozott oktatási körülmények miatt szükség van a hagyományos tanítási módszerek megújítására és a távtanuló igényeihez való alkalmazkodásra. A távoktatást elsősorban a helyszín különbözteti meg a hagyományos oktatástól. A tanár vagy tutor különféle multimédiás eszközök révén vagy a hagyományosabb televíziós, rádiós adáson keresztül közöl információkat. A csoportméret arról tájékoztat, hogy a tanítási folyamat előadás jellegű, vagy csoport-, illetve egyéni munkán alapul. Egy intézményen belüli távtanórán a tutor vagy a távtanár által video- vagy telekonferencia segítségével irányított osztálytermi diskurzusok, virtuális kirándulások vagy az online/virtuális tantermek chat- és fórumoldalai, társas szoftverei segíthetik a diákot. Egyes egyetemek sokkal mélyebb és élménydúsabb kommunikációt biztosítanak 14 fős csoportjaik számára, mint egy hétköznapi egyetem 200 fős előadótermében.
Természetesen az idő is fontos tényező mind a hagyományos, mind a távoktatás esetében. Az IKT révén azonban számos olyan eszköz (e-mail, chat, fórumok stb.) áll a rendelkezésére, amely az azonnali (szinkrón) vagy késleltetett (aszinkrón) helyzetekben többet tud nyújtani, mint a hagyományos oktatás kommunikációs formái. Ha a tanulóra jellemző információfeldolgozási módok szerint vizsgáljuk a távoktatás kelléktárát, azt látjuk, hogy a helyszín-, eszköz- és időbeli tényezők különböző aspektusai között mind a reflektív vagy impulzív, mind az auditív, a vizuális vagy a motoros tanulást előnyben részítők találnak maguknak kedvező információhordozókat, kurzusokat.
Hogyan is jellemezzük akkor az ideális távtanulót? Nos, legyen jó olvasó, tudja pontosan követni az írott és elhangzott szövegek utasításait, világosan és érthetően kommunikálja gondolatait, és ne okozzon gondot neki az IKT eszközeivel való munka.
Távoktatás és e-learning az általános és középiskolai gyakorlatban: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Finnország
Tíz évvel ezelőtt az általános és középiskolák szintjén elsősorban az alacsony népsűrűségű települések és a tanárhiánnyal küzdő iskolakörzetek alkalmazták a távoktatás különböző információhordozóit. Ma azt látjuk, hogy az IKT-eszközökkel támogatott távoktatás az iskolai tanítási folyamat része lett. Az Egyesült Államok becsült nemzeti adatai azt mutatják, hogy a 2002/2003-as tanévben a diákok több mint egyharmada, 36 százaléka vett részt a távoktatásban (ez a közoktatási rendszer 15 040 iskolakörzete közül nagyjából 5500).
Az brit iskolákban egyre emelkedik a nemzetközi szinten már eddig is kimagasló elektronikus táblák (whiteboard) és számítógépek száma. Az előzőeknek, valamint a széles sávú és vezeték nélküli internet-hozzáférésnek köszönhetően az IKT az oktatási, tanulási folyamatok szerves részévé vált (1998 óta megduplázódott az IKT-ráfordítás összege). Az IKT révén a szülőkkel való kommunikáció is felgyorsult és könnyebbé vált. Az iskolák több mint 80 százalékának saját weboldala van.
A 1997-es finn Felső Középiskolai Távoktatási Program utódja az Iskolák Virtuális Oktatási Hálózata, amely a dolgozó felnőttek számára is lehetővé teszi középiskolai tanulmányaik befejezését. az oktatási intézmények az alacsony népsűrűségű területeken is a kurzusok széles skáláját nyújtják diákjaiknak.
Távoktatás, e-learning és nyitott tanulás a felsőoktatásban és a felnőttképzésben: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Skandináv országok
A távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás révén a diákok állami, pályázati, önerős vagy alkalmazói támogatás segítségével vehetnek részt az adott ország vagy éppenséggel a világ másik szegletében készített, sugárzott, lebonyolított tanórákon, kurzusokon és oktatási folyamatokban. Sok esetben kizárólag virtuális központokra épülnek az e-learning kurzusok, amelyek többsége nemcsak az adott ország hallgatói, hanem az internet révén a világ bármely diákja számára elérhető.
De lássuk a távoktatás néhány példáját Európából! A Nyitott Egyetem az Egyesült Királyság (UK) egyetlen olyan egyeteme, amely kizárólag távoktatást folytat. Az egyetemen nagyjából 150 000 diák tanul hároméves és további 30 000 az ezt követő kétéves képzésben. Az egyetem hallgatói közül 10 000 fő fogyatékos. Majdnem minden diák munka mellett tanul, a hároméves képzésben részt vevők 70 százaléka főállásban dolgozik. 50 000 diák tanulási költségét a munkáltatója fizeti. Az intézmény minőségét jelzi az is, hogy az Egyesült Királyság egyetemeinek 30 százaléka alacsonyabb felvételi követleményeket támaszt, mint a Nyitott Egyetem.
A skandináv országokban körülbelül nyolcmillió felnőtt vesz részt a felnőttoktatásban. A 19. század végén elindult migrációs folyamat által életre hívott felnőttképzési Népi Főiskola-mozgalomba Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország is bekapcsolódott. Finnországban évente egymillió diák tanul a felnőttoktatásban, legtöbbjük államilag fininszírozott kurzusok. A felnőttoktatás és -képzés elsődleges színtere azonban a munkarőpiac, a munkáltató helyezi el alkalmazottait állásspecifikus kurzusokban. Svédország 2002 óta eUniversity Sweden rugalmas tanulási módokat kínál a felsőoktatási és felnőttképzési intézményekben, amely 31 főiskolából és egyetemből áll, és 211 millió korona állami támogatást kap.
A távoktatás, az e-learning és a nyitott tanulás jövője
A távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás terjedése elé finanszírozási, infrastrukturális problémák vagy éppenséggel a képzés hitelességének, érvényességének és a rendszer átjárhatóságának megkérdőjelezése állíthat korlátokat. Az Európai Unióban biztosítottnak látszik a terület fejlesztése és finanszírozása az e-learning és az élethosszig tartó tanulás általános támogatottsága révén. Ahogy azt az adatokból láttuk, évről évre egyre nagyobb arányban nő a munkaerő-piaci versenyképesség megőrzése érdekében fontos belső céges és egyéb képzések, továbbá a felsőoktatásbeli és más felnőttképzési kurzusok száma. Az általános és középiskola szintjén is tapasztalható a távoktatás és az e-learning térhódítása könnyű hozzáférhetőségük és az oktatási folyamatot megkönnyítő, kiegészítő szerepük révén.
Forrás
- Új Pedagógiai Szemle Felvégi Emese cikke alapján
