Töklámpás és furcsa maskarák
2012/11/01 08:00
2590 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Míg Európában november elsején gyertyákat gyújtanak, és a temetőkbe látogatnak az emberek, hogy megemlékezzenek halottaikról, addig Amerikában október 31-én az ott élők töklámpásokat faragnak, a gyerekek pedig furcsa maskarákba bújva csokit gyűjtenek. Náluk ez a nap Halloween ünnepe.

halloween_520

A Halloween egy ősi kelta ünnep, mely főleg az angolszász országokban jellemző, de újabban egyre divatosabb Európában is. A Halloween három különböző ünnepből alakult ki, a római Pomona-napból, vagyis a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepéből, a kelta Samhain ünnepből, mely a nyár végének és a tél köszöntésének ünnepe, valamint a halottak napjából, mely egy keresztény ünnep.

A kelta Samhain

A Halloween a szellemek, kísértetek és a boszorkányok ünnepe, ennek megfelelőek jelképei is. Bár az angolszász országok általában keresztény vallásúak, mégis megtartottak néhány pogány elemet, melyek nagyban kapcsolódnak az ősi kelta Samhain ünnephez. A kelták ugyanis november elsején ünnepelték az újévet, melyről úgy tartották, hogy az azt megelőző éjszakán a halottak lelkei átkelhetnek az élők birodalmába. Hogy óvják magukat, ételeket és állatokat áldoztak a szellemeknek, hogy könnyebbé tegyék vándorlásukat. A halottak rossz lelkek, gonosz szellemek és állatok formájában jelentek meg ezen az éjszakán. A kelta papok védekezésül tüzet gyújtottak, áldoztak és táncot jártak a tűz körül. A tűzből reggelre megmaradt hamut szétosztották a faluban lakók közt, akik így elűzhették a rossz szellemeket.

A római Pomona és a kereszténység

A később kelta területeket elfoglaló rómaiak is átvették ezt a hagyományt, ám összemosták saját Pomona ünnepükkel. Pomona istennő a gyümölcstermésért volt felelős, így az sem véletlen, hogy a Halloween egyik szimbóluma mára az alma lett. Később a keresztény egyház megpróbálta visszaszorítani ezt a pogány ünnepet, de mivel törekvésük sikertelennek bizonyult, ezért később engedélyezték az ünnepet, csupán nevét változtatták mindenszentekre.

Tökfejes ünnep

A Halloween jelképe a töklámpás, avagy a carved pumpkin. A nagy fej sütőtököket kibelezik, kiszárítják, majd háromszög formájú szemeket vésnek bele, valamint orrot és szájat vágnak a tök falába. Végül gyertyát helyeznek a közepébe, így a tökből faragott arc sárgás fénnyel világít, amitől igen ijesztővé válik.

A töklámpás másik neve a Jack O’ Lantern, amit egy részeges ír férfiről kapott, aki kijátszva az ördögöt elérte, hogy az megígérje neki, bárhogyan is cselekszik, lelke sosem fog a pokolra kerülni. Ám Jack-et a mennyországba sem fogadták be, ezért kapott az ördögtől egy széndarabot, amit egy marharépába dugott, hogy azt meggyújtván világítson neki. A mítosz szerint Jack lelke a kivilágított töklámpásokban talált nyugalomra. Mivel a lopótök sokkal látványosabb, idővel felváltotta a marharépát.

A gyerekek kedvence

A sok ijesztegetés ellenére a gyerekek nagyon szeretik a Halloweent, hiszen ilyenkor hódolhatnak egyik kedvenc szenvedélyüknek, a csokievésnek. A kicsik álruhát öltenek és bekopogtatnak a házak ajtaján, az ajtónyitót pedig választás elé állítják, és azt kiáltják neki: “Trick or treat!”, ami annyit tesz: “Csokit vagy csalunk!”. A felnőttek többsége csokit és különböző édességeket ad a gyerekeknek, pedig volna lehetőségük a csínyt is választani, ami tulajdonképpen egy játékos fenyegetés.