Amerika megindította a háborút Irak ellen. A hatalmas technikai eszköztár és a rengeteg ember mellett valószínűleg harci feladatokra kiképzett állatokat is bevetnek majd a hadműveletekben. Ugyanis az USA és minden bizonnyal más nagyhatalom is rendelkezik víz alatti, fókákból és delfinekből álló titkos hadosztállyal.

Az ember már ősidők óta felhasználja az állatvilágot az egymás ellen vívott háborúkban, az egyiptomiak lóval vontatott harci szekereken zúdultak rá ellenségeikre, a görögök és a rómaiak harci kutyákat - őket újabban aknakeresésre is kiképzik - is magukkal vittek a csatákba, a középkorban harci ménekre pattantak a lovagok. Ekkoriban már a biológiai hadviselésben alkalmazták az ellenséges városokba juttatott, pestist terjesztő patkányokat. A könnyűlovasság, a huszárság kialakulását a lovak széles körben való elterjedése segítette elő. Még az I. világháborúban is sok lovas hadosztályt vettetek be. De ne feledkezzünk meg Hannibál elefántjairól, akiket Indiában is szívesen használtak, és a sivatagban lakó harcosok tevéiről sem. A legújabb hadrendbe állított állatok a fókák és a delfinek.

Ezeket a vízi emlősöket már több, mint harminc éve időről-időre bevetik harci cselekményekben. A vietnámi háború és az Öböl-háború során sok fóka és delfin védte a víz alatti támadásoktól a hajókat és a víz alatti berendezéseket. A delfineket eredetileg a torpedók alakjának tökélesítése miatt kezdték vizsgálni a haditengerészet tudósai, később rájöttek arra is, hogy "bámulatos precizitással képesek észlelni a víz alatti objektumokat" - olvasható az Origón. A delfinek a mélyebb vizekben vethetők be, míg a fókák a sekélyebb tengerrészeken és a partoknál hatékonyabbak. A mostani perzsa-öbölbeli akcióban valószínűleg fókákat fognak bevetni, minthogy jobban elviselik a térség meleg vizét.

A tengeri fókák számos jellemzője, mint például víz alatti, irányított hallásuk, rendkívül éles látásuk, valamint az a képességük, hogy egymás után több nagymélységű merülést képesek végrehajtani, rendkívül értékesek a haditengerészet számára. A fókák képesek tárgyakat a víz felszínére hozni akár 300 méteres mélységből is. Ráadásul a legújabb kutatások szerint a kaliforniai oroszlánfóka még a delfineknél is intelligensebb élőlény. Egy Rio névre keresztelt példány hihetetlen emlékezőtehetségével ejtette bámulatba a tudósokat, miután kiderült, hogy pontosan emlékszik egy bonyolult trükkre, melyet 10 éve nem gyakorolt egyszer sem. Ezzel pedig a legjobb emlékezőtehetséggel megáldott nem emberi élőlénnyé lépett elő. Az eredeti kísérlet lényege az volt, hogy számokat és betűket kellett az állatnak párosítania, és a helyes választást hallal jutalmazták. Sok más emlős, különösen a majmok és a csimpánzok jók az ilyen mutatványok betanulásában, ám gondjuk van az emlékezéssel. Hamar megtanulják a trükköket, de később csak akkor emlékeznek rájuk, ha rendszeres "emlékeztetőt" kapnak a szabályokról. Rio azonban 10 év múltán is habozás nélkül kiválasztotta a betű és számpárokat, anélkül, hogy közben akár egyszer is emlékeztették volna a mutatványra. A tudósok szerint ez annak köszönhető, hogy az oroszlánfóka egyes zsákmányállatai csak az év bizonyos szakában lelhetők fel élőhelyein, így felismerésükhöz igen jó memória szükséges.

A fókákat a sarkkutatók is előszeretettel használják víz alatti felvételek készítéséhez. Az Antarktisz környéki tengerekben élő Weddel-fókák fejére videokamerákat erősítettek a kutatók, így bepillantást nyerhettek a jéghideg vízben lévő világ életébe. A katonák a hadikikötők védelmében alkalmazzák ezeket a tengeri emlősöket. Nemcsak arra kaptak kiképzést, hogy észleljék az ellenséget, hanem arra is, hogy elfogják a betolakodókat. A víz alatti felderítők képesek arra, hogy észrevétlenül az ellenséges búvár közelébe kerülve, a szájukban tartott bilincset annak lábára erősítsék, majd ezután működésbe hozzák a víz felszínén lebegő jelzőkészüléket. Még nem tudni biztosan, hogy az oroszlánfókákat bevetik-e a most készülő akcióban, annyi bizonyos, hogy a Perzsa-öbölben már állomásoznak fókák. Az amerikai hadsereg egyik tisztjének elmondása szerint, elsősorban azért vannak ott, hogy szükség esetén bebizonyíthassák képességeiket harci körülmények között is.

Az állatok hadi cselekményekben való felhasználása ellen, természetesen számos állatvédő szervezet fejezte ki tiltakozását. A katonák azzal védekeznek, hogy a delfinekben és a fókákban - gyorsaságuk miatt - képtelen az ellenség kárt tenni. Ezt az érvelést az állatvédők joggal tartják nevetségesnek, véleményük szerint képtelenség azt állítani, hogy nincsenek veszélyben az állatok a bevetések alkalmával.