Mi az álom?

Évszázadok óta keressük a választ arra a kérdésre, hogy mi is az álom. Sokáig úgy hitték, hogy alvás közben az agyunk is leáll és megszűnik gondolkodni. Ez azonban nincs így, hiszen ahogy a szívünk, úgy agyunk sem áll meg egyetlen percre sem. Ezt bizonyítja az is, hogy álmodunk. Arra a kérdésre, hogy mi is az álom, az emberiség évszázadok óta keresi a magyarázatot. Sigmund Freud, a XIX. század egyik legnagyobb pszichiátere és gondolkodója úgy vélte, az álom a tudatalatti kivetülése, elfojtott érzelmeink és gondolatok felszínre törése. Bár Freud korában még nem léteztek azok a módszerek, melyekkel az agy működése mérhető, mégsem tévedett. Az álmok ugyanis az agy passzív, vagyis pihenő fázisában keletkeznek, és az előző napi információt dolgozzák fel.

Miért álmodunk?

Mikor lefekszünk aludni, becsukjuk a szemünket és pár perc múlva mély álomba merülünk. Agyunk ugyanúgy működik tovább, csak az életfunkciók lassulnak le, mint például a légzés, a szívverés és az anyagcsere. Viszont érzékelésünk nem szűnik meg, így minden külső hatás, ami ér minket, így vagy úgy, de megjelenik álmunkban. Ha például bekapcsol egy riasztó az utcán, vagy hosszasan ugat a szomszéd kutyája, az nagy valószínűséggel álmunkban is megjelenik majd. Sokszor mondjuk, hogy alszunk rá egyet. Ez nem csak egy szófordulat, hanem valójában is működő elv. Hiszen az alvás során az agy bár nem működik olyan intenzitással, mint az ébrenlét során, mégis fontos feladatot lát el. Azokat az információkat dolgozza fel és raktározza el, amiket napközben begyűjtöttünk. Így előfordul, hogy egy nehéznek tűnő problémát egy kiadós alvás után egyszerűbbnek látunk, hiszen agyunk azokat a részleteket is feldolgozta az alvás idején, amiket mi magunk talán észre sem vettünk, csak elraktároztuk az agyunkba.

Mi befolyásolja, hogy mit álmodunk?

Álmaink általában az aznap történt eseményekhez kapcsolódnak. Ha például egy orvosi vizsgálat, egy dolgozat vagy egy utazás előtt állunk nagyon valószínű, hogy ez majd álmunkban is megjelenik. Sokszor azonban nem ennyire egyértelmű, miről fogunk álmodni. Van, hogy rég elfelejtett helyek, távoli ismerősök is szerepet kapnak az álmunkban. A legkevesebb magyarázattal azok a történetek szolgálnak, amelyek teljesen elszakadva a valóságtól fantáziavilágokba repítenek bennünket. Az álom információk szállítása és elraktározása az agyban, ezért néha vicces, máskor furcsa, időnként ijesztő is lehet ezek képi megjelenése. Néha az is előfordul, hogy az álmodó felismeri, hogy csak álmodik, ilyenkor pedig tudja alakítani történetét.

Az alvás fázisai

Az alvás alapvetően két részre különíthető el: létezik lassú alvás és paradox alvás.  Az első szakasz minden esetben a lassú alvás, ilyenkor testünk elernyed, az izmok ellazulnak, légzésünk, szívműködésünk pedig egy nyugodt, egyenletes működésre áll át. Ezt követi a paradox, más néven REM, vagyis rapid eye movement (gyors szemmozgás) fázis, mikor légzésünk és szemmozgásunk felgyorsul és egyenetlenné válik. Ez az állapot nagyon hasonló az ébrenléthez és ez az időszak, melyben álmaink születnek. Mivel egy normális alvási szakasz több órából áll, így a két ciklus is folyamatosan váltakozik, így egy alvási szakasz alatt többször is álmodunk, ám természetesen nem emlékezünk vissza minden egyes álmunkra.

Az álom mérése

Az ötvenes években feltaláltak egy gépet, az elektroencefalogramot (EEG), mely az agy által kibocsájtott elektromos hullámokat méri. Ez alapján megállapították, hogy alvás több szakaszból áll, melyek elkülöníthetőek és egymás után ismétlődnek. Az agy ilyenkor különböző, alfa, béta és delta hullámokat termel.  Különböző kísérleteket kezdtek végezni, mely során felébresztették az alvó embereket és beszámoltatták őket, arról, miről és mit álmodtak. Azt is megfigyelték, hogy fényekkel és hangokkal befolyásolhatóak az álmok.

Álomfejtés

Az álmok magyarázata legalább annyira érdekes, mint az álomméréssel tapasztalt eredmények. Éppen ezért rengetegen próbálkoztak már álomfejtéssel. Az álmoskönyvek mellett az interneten is találhatunk álomfejtéssel, fogalommagyarázattal foglalkozó oldalakat. Sigmund Freud és Carl Gustav Jung munkásságuk jelentős részét az álmok megfejtésére szánták. Híres magyar írónk, Krúdy Gyula is írt Álmoskönyvet, bár ez utóbbi inkább játékos, mint tudományos írás. Mivel azonban nincsenek lefektetett szabályai az álmok jelentéseinek, így mindenki megpróbálkozhat vele. Fontos, hogy az ébredés után néhány perccel írjuk le, mire emlékszünk álmainkból! Keressük meg a legfontosabb mozzanatot és azt kezdjük boncolgatni! Gondoljuk végig, milyen ingerek értek bennünket mostanában, mi volt a legfontosabb dolog az előző nap során! Előbb utóbb rájövünk a megoldásra, és megértjük mit üzenhetett agyunk.