Ha vegetáriánus lennék...
2014/12/22 08:00
3751 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Amikor állatgyárakról és állatkísérletekről látunk elborzasztó jeleneteket, illetve olvasunk szívszorító adatokat, akkor gyakorta tesszük fel a kérdést, hogy szükség van-e minderre? nem lenne mindez elkerülhető okosabb tervezéssel, életmód- és szemléletváltással. A nagy lamentálásban azonban megéhezünk, és bedobunk egy finom szendvicset. Eszegetés közben döbbenünk rá arra, hogy akaratlanul is részesei lettünk az állatok eszközjellegű hasznosításának. Vajon, a vegetáriánus életmód kiutat jelentene ebből az ördögi körből?

Kannibál logika

A tanmese szerint egy világutazó a kannibálok fogságába esett, akik ünnepi lakomán kívánták elfogyasztani. Az áldozat igyekezett őket érvekkel meggyőzni a kannibalizmus kegyetlenségéről, de eközben az egyik vén előhúzott az áldozat hátizsákjából egy húsos szendvicset. Azonnal szembesítették is a kannibálok azzal, hogy ő ugyanezt teszi az állatokkal, ezzel szemben maguk az emberevők mint természeti népek, érző lényeknek, élőlényeknek tartják az állatokat. Ha tehát az utazó (állat)húst ehet, akkor eszerint ők is ehetnek (ember)húst. (Stephen Law, Pécs, 2005, 11-15.)

kannibal1

Vajon a kannibálok logikája csak azt támasztja alá, hogy ez is csak egy sajátos szokás, hagyomány, ahogy Musil is utal rá: „Ha egy emberevőt áthelyeznénk az európai táplálkozási szokások közé, minden bizonnyal jó európai válna belőle, és a nemes Rainer Maria Rilke is kiváló kannibál lett volna, ha az ember által befolyásolhatatlan sors gyermekkorában a déltengeri halászok közé vetett volna.” (Idézi L. Ferry, Bp, 1994, 67.)

Az állatok emberi célokra történő felhasználásának hívei számos igazoló érvet fogalmaztak meg az elmúlt századokban. Ezek közül nézzünk meg néhányat – az ellenérvekkel, cáfolatokkal együtt! (Dr. Kovács, Bp., 1997., 525-527.)

Az állatok az emberért logika

allatok1

Érvek (az állati felhasználás jogossága mellett)Cáfolatok, ellenérvek
Ha embereken kísérleteznek, miért ne tehetnék ezt állatokon is?Mindkét kísérlet az emberekért van (és nem az állatok érdekeit szolgálja!), ráadásul az embereken végzett kutatások nem járnak szenvedéssel sem.
Az emberek még napjainkban is sokat szenvednek, ezért először ezt kell megszüntetni, majd ezután kerülhet sor az állatokkal és a természettel való törődésre. Addig is az állatoknak a magasabb rendű faj, az ember fejlődését kell szolgálniuk.Ez alapvetően olyasfajta rasszista érvelés, amit korábban a nőkkel, illetve a színesbőrüekkel szemben alkalmaztak, másodrendű polgárokként kezelve őket. A jogkiterjesztés nem időhöz és állapothoz kötött, hanem eleve részesei kellene, hogy legyenek mindazok, akiket ez megillet (így pl. az állatok is).
Az állatok jogaiért küzdőket gyakran éri az a vád, hogy miközben az állatokért aggódnak, nem törődnek az emberi gondokkal, szenvedéssel.Az állatvédelmi mozgalmak, illetve az állatok jogaiért küzdő állatvédők az emberi jogok kiszélesítéséért is folyamatosan küzdöttek. Shaftesbury pl. nem csak állatvédőként vált elismertté, hanem a gyermekmunka korlátozásáért küzdő társaság aktív tagjaként is.
Vallási alapon egyesek abból indulnak ki, hogy csak az embereknek van lelkük, az állatoknak nincs, tehát az ember ebből a megfontolásból is előnyt kell, hogy élvezzen.Bizonyos vallások (pl. buddhizmus, hinduizmus) az állatoknak is tulajdonít lelket.
Többen a vegetáriánusok szemére vetik, hogy az állatok felhasználásának elutasítása következtében sok állat meg sem születhet(ne), mivél igény hiányában nem is tenyésztenék őket. Márpedig jobb nehéz körülmények között élni, mint egyáltalán meg sem születni.Nem feltétlen igaz, hogy a szenvedéssel teli élet egy állat számára jobb, mint egyáltalán nem létezni. Ha pedig ez mégis igaz lenne, akkor morális kötelezettség lenne minél több ember születését is elősegíteni. Ha viszont a jelenleginél sokkal több ember élne a Földön, akkor nem az állati, hanem a növényi táplálkozást kellene preferálni, ez ugyanis nagyobb hatásfokú lenne, mint az állati.
Az állatok is megeszik egymást, akkor az ember ezt miért ne tehetné, miért ne fogyaszthatná el őket?Az állatok biológiai szükségszerűségből, létfenntartási ösztöntől vezéreltetve ölik meg egymást, az ember viszont választhat – akár vegetáriánus is lehet(ne).
Az ember létfenntartása érdekében kidolgozta az állatok tenyésztésének leghatékonyabb és bizonyos szempontból leghumánusabb működő modelljét.Sokan nem morális vagy jogi megfontolásból, hanem egészségügyi okokból utasítják el az állatgyárakban folyó élelemtermelést, ugyanis ez egyrészt kegyetlen, másrészt rossz hatással van az így elfogyasztott étel az emberi szervezetre is.
Emellett az állatok által kibocsátott gázok jobban megterhelik a környezetet, mint az autók kipufogógáza.

A morális vegetarianizmus kiindulópontja

Ha az erdőben elejtünk egy természetes körülmények között nevelkedő és élő vadat, ráadásul ügyelünk arra is, hogy egyetlen lövéssel, lehetőleg fájdalommentesen terítsük le, és még azt is számításba vesszük, hogy az elejtendő vad öreg vagy az életben maradás szempontjából hátrányos (pl. sánta, öreg, a többieknél láthatóan gyengébb) legyen, akkor a morális vegetáriánus elfogadhatónak tartja az adott állat megölését?

Elfogyasztható-e annak az állatnak a húsa, aki egy éjszakai autóbaleset áldozata lett, mivel váratlanul kiszaladt az autóútra, és a gépkocsi vezetője már nem tudott kitérni előle?

Fogós kérdések, melyekre és más hasonlóan izgalmas szituációkra következő írásunkban (Húsba vágó kérdés) kaphattok választ.

További érdekes oldalak:

  • Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai, Medicina K. Bp., 1997
  • Stephen Law: Filozófiai fogások- Csak egy dolog biztos – hogy semmi sem az, Alexandra K., Pécs, 2005
  • Luc Ferry: Új rend: Az ökológia, Európa K. Bp., 1994
  • Peter Singer: “The Ethics of What We Eat”

Farkas Zoltán cikke