Miért kezdik gyermekeink túl korán?
2003/07/30 08:00
2821 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ha megkérdeznének, legtöbbünk azt mondaná, inkább a fiúk azok, akik egy tinédzser kapcsolatban a szexuális élet megkezdését sürgetik, a lányok tartózkodóbbak, és jobban félnek a következményektől.

A barátnőjét sürgető tizenéves fiút tehát magát is siettetik; kortársai és idősebb férfi rokonok, jóakarók előtt nem akar szégyenben maradni, amikor szinte versenyt fut szüzessége elvesztéséért.

Ez a fajta külső kényszer a lányokra is érvényes valamelyest, természetesen ők sem akarnak lemaradni barátnőiktől és a divatos szappanoperák hőseitől, bennük azonban szüleik és a társadalom jóval több veszélyérzetet, óvatosságot és szorongást ültetett el, mint a fiúkban. A férfi szexualitást még a mai, emancipált és felvilágosult korban is jóval több teljesítménnyel kapcsolatos fantázia szövi át, mint a nők nemiségét, nem csoda tehát, hogy őket a "hány nővel?" "hányszor?" és "milyen hosszú ideig?"- en kívül a "hány éves korban?" kérdése is a kapcsolat első percétől erősen foglalkoztatja. A fiúkat ráadásul szüleik is kevésbé korlátozzák, intik óvatosságra ezen a téren, mint nőnemű kortársaikat. Pedig nemcsak a lányoknak, egy fiúnak is lehet fájdalmasan kiábrándító vagy megalázó az olyan szexuális együttlét, ahol nem szeretik, kihasználják, türelmetlenek vele vagy nevetség tárgyává teszik.

A Kaiser Family Foundation nevű amerikai szervezet 1800 fiatalra kiterjedő kutatása szerint a tinédzser fiúk egy harmada kifejezett kényszert érzett arra, hogy minél hamarabb nemi életet kezdjen, míg a lányok körében ez az arány kevesebb, mint 25%. A dologhoz azonban ketten kellenek: a kutatás eredménye szerint a mai középiskolások 46% százaléka túl van már az első szexuális élményén (ebből 34% 16 év alatti!), 14%-uknak pedig több mint négy partnere volt már eddigi életében. Szülőként azonban legriasztóbbnak talán mégis azt találhatjuk, hogy a megkérdezett gyerekek kétharmadának volt olyan szexuális kapcsolata, amit elsietettnek érzett és később megbánt, valamint, hogy a fiatalok 30% nyilatkozott úgy, hogy a nemi élet megkezdésében legerősebben nem saját vágyai, hanem a kortársak nyomása befolyásolta.
Nem árt tudatosítani tehát gyermekünkben, hogy haverjai lódításaival és a tévé sorozatok által sugallt képpel szemben, nem minden 16 éves él nemi életet, sőt, akik még nem, azok is lehetnek teljesen normálisak. Miközben elismerjük, hogy egyre inkább rendelkezni akar életével, társai megválasztásával és teste intimitásával egyaránt, hangsúlyozzuk számára a felelősséget, ami minden választással és önrendelkezéssel együtt jár. Értessük meg vele, hogy nemcsak mi, a szülei nem szólhatunk bele, hogy kivel, mikor, hol és hogyan létesít kapcsolatot, de senki más se: se a partnere, se a barátai, de még a divatos korszellem se. Saját vágyain, érzelmein és az önbecsülésén múlik, hogy milyenek lesznek a szexszel kapcsolatos első tapasztalatai.

Mi, a szülei, csak a minél megfontoltabb döntés és szabad önrendelkezése érdekében kérjük, esetleg szorítjuk rá arra, hogy este a megbeszélt időpontra hazaérjen, hogy ismeretlen emberekkel csak barátai kíséretében menjen szórakozni, hogy csak azzal maradjon kettesben lakásban, kocsiban, erdőszélen, akit ő is, mi is jól ismerünk, és hogy mindig legyen nála pénz taxira, telefon a közelében, hogy bárhonnan haza tudjon jönni.
Jó tanácsként mondjuk el, hogy az alkohol, a drog vagy a rámenős haverok rossz irányba befolyásolhatják a döntéseit, és hogy néha nem a szerelem, hanem más érzelmek (bizonyítási vágy, biztonságkeresés, rivalizálás, stb.) vihetnek túl korai, később leginkább elfeledni vágyott szexuális kapcsolatba.

Képek:
abcnews.go.com
www.cnn.com
medicinform.net/product/