Minden turista álma a fehér homokkal borított tengerpartjáról és a hihetetlenül kék vizéről híres Seychelle-szigetek, amely az Indiai-óceán egyik legragyogóbb gyöngyszeme. Akinek elég vastag a pénztárcája az el is mehet oda, de a tipikus turista - teljesen érthető okokból - minden bizonnyal leragad a tengerparton. Pedig a 33 gránitszigetből és mintegy 60 korallszirtből álló szigetcsoport második legnagyobb szigetén, Praslin szívében gyönyörű kincset rejt egy fantasztikus pálmaerdőkkel borított völgy, amelynek szépsége a pompás korallszirtekével vetekszik.
Praslin szigetét szokták a Pálmák Szigetének is nevezni, minthogy hat pálmafaj őshonos itt. A leghíresebb faj a maldív-dió vagy Seychelle-pálma, illetve tengeri kókuszdió is ismert. A Mai-völgy Természeti Rezervátumban, amelyet 1983-ban a Világörökség részévé nyilvánított az UNESCO, több mint négyezer él ebből a ritka növényből, amely arról is nevezetes, hogy az egész növényvilág legnagyobb fán növő termését adja. A maldív-dió elnevezés onnan származik, hogy az Indiai-óceánra vetődő hajósoknak sokáig fogalmuk sem volt arról, hogy honnan származik a tekintélyes méretű, dióra hasonlító termés, mivel a Maldív-szigeteken találtak egy példányt, ezért arról kapta nevét. A rejtély csak 1743-ban oldódott meg, amikor felfedezték a Seychelle-szigeteket.
A Mai-völgyben régen nem élt olyan sok óriási kókuszdiót termő pálma, mint napjainkban. Errefelé az 1930-as évek előtt őserdők voltak, amelyeket az évtized közepe felé irtani kezdtek, hogy helyükre kávé- és pacsuliültetvényeket telepítsenek. Ezekből néhány év elteltével nagyrészt egzotikus növényekből álló botanikus kertet hoztak létre. Az akkori brit hatóságok nem nézték jó szemmel a természetes növényzet visszaszorítását, ezért felvásárolták a völgyet. Hogy a gyakran fellépő bozóttüzeket megállítsák, megtisztították a területet az aljnövényzettől, és tűzvédelmi árkokat ástak. Ez azonban oda vezetett, hogy komoly eróziós folyamatok indultak be a nagy esőzések idején. Végül 1953-ban a völgyet ipé-fákkal, takamakákkal és az őshonos maldív-dióval ültették be. 1966-ban a vidéket természetvédelmi területté nyilvánították, elsősorban az ott élő madarak védelme érdekében. Az egész sziget élővilágának megmentése érdekében hozták létre a 675 hektáros Praslin Nemzeti Parkot, amelyből a Mai-völgy csupán 18,5 hektárt foglal el.
Az őshonos pálmák - összesen még mintegy 80 növényfaj található meg itt - mellet természetesen őshonos állatok is élnek a szigeten. Szívesen fogyasztja a fák húsos termését a kormos papagájok itt élő alfaja, a szintén gyümölcsökkel táplálkozó vastagcsőrű bülbül erős csőrével hántja le a termések vastag héját. A szigeti kékgalamb szürke tollazatát skarlátszínű folt díszíti, az óceáni nektármadárnak pedig lefelé hajló kivételesen hosszú csőre ad sajátos jelleget.
A pálmák nedvességben gazdag levelein két endemikus - csak szűkebb területen előforduló - csigafaj él. Szintén a lombok között rejtőzik a tigriskaméleon és a Seychelle-szigetek három jellegzetes kígyóféléje - házisikló, a Seychelle-farkaskígyó és a vakkígyó -, amelyek közül egyik sem rendelkezik méreggel. A gekkókat a Sunberg-nappaligekkó és a Seychelle-barnagekkó képviseli. A leginkább vastag gilisztára hasonlító kétéltű gilisztagőte a humuszba ássa be magát. A völgy gyorsfolyású patakjaiban három helyi rákfaj él, és az egyetlen édesvízi hal a vizekben errefelé a zanzibári tarkacsuka.
