Bodzássy István, a merészen eredeti festő
2015/11/20 08:00
2535 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Makón kereskedő családból született 1887. december 11-én. Itt járt ele¬mi¬be és a gimnázium első három osztályába. Aradon folytatta tanulmányait, ott is érettségizett. Rajztanára, Visontay Kálmán (1870–1918) fölismerte Bodzássy rajzkészségét, és sokat foglalkozott vele. Előbb Balla Frigyes (1871–1937) aradi festőművész ma¬gániskolájába iratkozott be, majd érett¬ségi után Nagybányára ment, a szabadiskola növendéke lett. Itt töltötte az 1907. év nyarát és a koraőszt is. A Réti István által közölt növendéknévsor¬ban szerepel a neve. Munkáit Iványi-Grünwald Béla korri¬gálta. A művész¬növendék ekkor ismerte meg való¬jában a plein airt és az impresszi¬onista festészetet.

1910-ben elnyerte Arad város ösz­töndíját, és Münchenbe utazott. Egy orosz festő magániskoláját látogatta, ahol az impresszionista fölfogás ural­kodott. Az itt töltött négy év nyári hónapjaiban Nagybá­nyán dolgozott. A párizsi piktúra híre őt is a modern fes­tészet köz­pontjába vonzotta. 1914 tava­szán utazott a francia fővárosba. Való­színű, hogy későbbi merész, fölfo­ko­zott színvilága párizsi hatásra alakult ki benne.

bodzassy_istvan_1 Espersit János

bodzassy_istvan_2 Exlibris – Espersit János

A háború kitörésekor elsők kö­zött került a frontra, orosz fog­ságba esett, ahol módja nyílt port­réfestésre. Szülei valószínűleg meghaltak, ugyanis ha­zatérése után Sze­geden telepedett le. 1919 májusában a kultúrpalotában ren­dezett kiállításon két képpel szerepelt. Juhász Gyula szerint szűkös viszo­nyok között, gon­dok­kal küsz­ködve, kevés megértéssel találkozva, de hittel és bizakodva dol­gozott. Meglepték Bodzássy meré­szen eredeti, megkapóan egyéni színei.

1920. február 14-én házasságot kötött Löffler Kató (*1887) iparművés­szel, aki fényképészmű­termet is üzemeltetett Szegeden. 1920 novembe­rében műterem-kiállítást rendeztek, melyről Ju­hász Gyula elragadta­tással számolt be: „Bodzássy kollekciója sokoldalú­sága mellett sajátos egyéni­ségéről tesz örvendetes bizonyságot. Meleg szí­nektől ragyogó tájképein, me­rész elgon­dolású és szerencsésen megkomponált figu­rális festményein és rajzain, finoman és lendületesen megformált aktjain és életteljes csendéletein egy mű­vészi lélek és egységes világszemlélet frissességét és melegségét érezzük. Csupa élet­öröm és természetsze­retet minden dolga.” Löffler Kató finom és eredeti könyvdíszeivel, párnáival, batikjaival aratott sikert.

bodzassy_istvan_3 A Lírai antológia borítója

Az ünnepelt mestert minden bi­zonnyal Juhász Gyula hozta át a szülő­városba, és ismertette meg Espersit Jánossal. Bodzássy meg­festette Espersit arcképét, sőt 1921-ben ex librist is terve­zett ré­szére.  Fölirata: Ex-libris Joh. Espersit. A római lictorok vesszőnyalábja fölött ülő, s könyvet nyújtó óriási egy­szarvú emberalak rajzát Abusus optimi pessimus jelmondat kíséri (A legjobbal való visszaélés a leg­rosszabb). Espersit gyűjteményében 1928-ban hat Bodzási festmény volt, melyből a két legértékesebb (A babiloni vizek­nél, Tánc) elve­szett. 1921 májusában emlékezetes tárla­ton mutatkozott be szülővárosában. A református egyház tanácstermé­ben rendezett kiállítást Hervay Ist­ván alispán nyitotta meg. Huszonnyolc vázlata, képe és rajza éke­sítette a fa­lat. Espersit János szerint: „Dol­gain meglátszik, hogy kutató lélek, keres, tépelődik s a művészetet nem csupán technikai bravúr s ki­fejezésbeli készség megszerzése végett űzi, hanem szíve is van, s érzéseit, hangulatait sikerül úgy kifejezni, hogy másokban is felkölti azokat. Leg­szebb dolga a Merengés, a Kárász utca télen, a Virágos fák és a Kirándulás a völgybe. Van két Kernstocki ízű képe: a Salome és Énekek éneke. Ez itt sokak előtt ultramodernnek és érthetetlennek számít, de csak azt bizonyítja, hogy a művész még nem találta meg teljesen magát, keresi az útját, hogy e kifejezésmóddal is hódolhasson az örökszép­nek”.

A makói kiállításon felesége, B. Löffler Kató iparművésznő egy hatalmas asztalt megtöltött hímzéseivel és batikolt munkáival. Ötletes tervei, színei­nek harmóniája művészi értékűvé teszik díványpárnáit, retiküljeit, terítőit, díszkendőit.

Ekkoriban Bodzássy kijárt festeni Apátfalvára, majd külföldre sodródott. Ettől kezdve minden szellemi kapcsolata megszakadt nemcsak Makóval, de hazájával is.

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk