Értékközvetítés kedvenc hollywoodi mozifilmjeinkben
2014/12/17 15:24
2613 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Mit tanulhatunk a nagy amerikai filmsikerekből?

Lehet, hogy mielőtt a lényegi tartalomra rátérnénk, legelőször is elnézést kellene kérnünk ezért a végtelenül pimasz címért. Hogyan is kell értelmeznünk azt, hogy „kedvenc hollywoodi mozifilmjeink”? Nincs ebben némi, a mindenkori olvasóval szembeszegezett gúny (amellett, hogy az önirónia sokkal bocsánatosabb kihágás)? Lehet valakiben annyi gőg, hogy kijelenti: ezek a mi leginkább nézett hollywoodi filmjeink? És ki az a „mi”? Cikkírók-olvasók? Magyarok? Mozilátogatók? És az értékközvetítést hogyan kell érteni? Csak idézőjelesen? Hogy ezek a miáltalunk nézett hollywoodi filmek nem is közvetítenek értékeket? És miért ez a leszűkítés a hollywoodi termelésre…? Magyarázatként (-kodásként) álljon most itt a cikk további része.

A mélyszerkezet

A tömegkommunikáció egyik legjellemzőbb funkciója és hatása az értékközvetítés. A műsorok, hírek, vélemények sok emberhez eljutván formálják a köz véleményét. Ebbe a kategóriába tartoznak a nagy költségvetésű amerikai filmalkotások is, amelyek nagy átlagban egy olyan világot tükröznek és teremtenek újra folyamatosan, amelyet a közönség is többé-kevésbé stabilnak, reálisnak érez. Ez a világteremtés persze nem abszolút módon értendő (a valóságban nem számolunk azzal a lehetőséggel, hogy például lövöldöző macsó mosómedvékkel találkozunk), hanem az értékek szintjén. Az értékek világa valójában mélyszerkezet: közösen elfogadott, a Jó és a Rossz közötti különbségtételhez használatos útmutatókat, kollektíve követendőnek tartott magatartásmodelleket találunk itt. Többféleképpen értelmezhető, mégis alapvetően egyszerű univerzum ez. Anatómiai allegóriával: egy műalkotás csontváza, amelyre izmokként tapadnak a mű jellemző témái – minden más pedig az egyéb körülmények, amelyek a művet (regényt, filmet, épületet stb.) befogadhatóvá teszik. Archetípusokról beszélünk; nézzünk bele néhány alkotás „archecsontvázába”! Vagy üzenetébe.

Egy filmes csatorna

Minden bizonnyal ma az egyik legnépszerűbb magyar internetes filmes csatorna Szirmai Gergely Hollywood hírügynöksége, amelyben az amerikai filmgyárkomplexum mainstream alkotásaival foglalkozik. A csatornán látható kritikák jellemző tartalomösszetevője éppen a mélyszerkezet. Az az üzenet, amit vagy kiolvasni vélünk a műből, vagy csak észrevétlenül hat ránk; ehhez járul hozzá a látvány, a dramaturgia, a párbeszédek dinamikája stb. Sokan megnézzük a Jégvarázs című Disney-rajzfilmet (2013), és nyugtázzuk, hogy láttunk egy újabb Disney-t, dühöngünk az obligát és sokszor indokolatlan dalbetéteken, és talán nem is figyelünk arra a fontos tartalmi elemre, amelyre Szirmai Gergő felhívja a figyelmünket; hogy tudniillik itt olyan általános témákról esik szó, mint a testvér fontossága, a társadalmi intolerancia elviselése vagy a modern női habitus, amelyik felülemelkedik a férfi-női viszony kötöttségén.

mozi

Világmodelljeink

A Jégvarázs tükörként és modellként áll tehát a néző előtt, amelyik megerősít egy a kollektív tudatban létező világképet. Ugyanezt teszi az értékek szintjén a lélegzetelállító látvánnyal a fotelbe szögező Avatár (2009; rendezte: James Cameron) is. Fő témái egy sor másik filmnek is a mélyszerkezetét alkotják: kirekesztettség, környezetvédelem, szerelem – az ezekhez a témákhoz kapcsolódó értékek alkotják a filmből kiolvasható üzenetet. De érdemes lenne elgondolkodnunk azon, milyen értékeket közvetítenek az új reneszánszukat élő képregény-adaptációk például a Marvel műhelyéből, az olyan klasszikusok, mint a Star Wars-filmek, vagy (akár az ez utóbbival szoros összefüggésben) a nagy westernfilmek. Ezek az alkotások is olyan elemekkel, jelzésekkel dolgoznak, mint a narratív művészeti alkotások az idők kezdete óta; gyakorlatilag a saját történetünket meséljük újra velük, noha a lépték nem a személyes szféra, hanem inkább a társadalom. A közös történetünknek pedig ugyanúgy részét képezik a vágyak és az eszmények, mint a valóban megélt események.

Hollywood hatással van ránk, ha tagadjuk, ha nem. Rólunk szól még akkor is, ha azt a közeget, amelyik egy-egy ilyen blockbustert létrehoz, igencsak távol érezzük magunktól. A következő film után, amire beülünk a moziba, gondolkodjunk el: milyen világ olvasható ki ebből a műből? Mi rejlik a csábos mosolyok, a vizuális orgia és a könnyfakasztó helyzetkomikum alatt – a mélyszerkezetben?

További érdekes ötletek: 

Értékközvetítés szempontjából az egyik legizgalmasabb film a kilencvenes évek – és talán minden idők – egyik legkultikusabb mozija, a Ponyvaregény (1994). Számtalan bravúrja közül az egyik az, hogy a szinte kizárólag gengszterek alkotta szereplőgárda olyan örök és érvényes emberi értékeket közvetít teljes hitelességgel, mint a bajtársiasság, a fair play, a kölcsönös tisztelet vagy a házasság.

Kerek Roland cikke

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk