A világ elsõ filmfesztiválját 1932-ben, Velencében rendezték. A helyszín már akkor telitalálat volt: a velencei Lido patináns Excelsior Hotelje adott otthont az eseménynek, ahol összesen hét ország 25 filmjét mutatták be, igaz ekkor még nem osztottak díjakat. A filmfesztivál intézményrendszere azonban csak a II. világháborút közvetlenül megelõzõ, illetve az azt követõ idõkben jött létre.
A háborút követõen alapvetõen megváltozott a film helyzete a világban és a kultúrában, valamint gyökeres átalakuláson ment át a filmgyártás is. Hollywood aranykorának vége lett, előbb a neorealizmus, később az európai új hullámok értékeltették át gyökeresen a filmről való gondolodást. Filmklubok alakultak, megjelentek a nemzetközi filmélet mai napig legjelentõsebb sajtóorgánumai (Cahiers du Cinema, Positif), s mindezzel együtt egy igényes, a filmet szeretõ és értõ közönség nõtt fel.
Az elsõ nemzetközi filmfesztivált szintén Velencében tartották 1938-ban, majd 1939-ben megszervezték az elsõ Cannes-i Fesztivált is. Mára kialakultak a legnagyobb tradíciójú, s egyben a legfontosabb, ún. A kategóriás fesztiválok, ezek közül is a leghíresebb a Cannes-i, a Velencei, a Berlini és a Karlovy Vary-i. Az ötvenes években alakult ki végleg az az intézményrendszer, amely jelentõsen megnövelte a mûvészfilmek keresletét azzal, hogy olyan mesterséges piacot kínál nekik, ahol kritikával "fizetnek".
A Cannes-i Filmfesztivál 2003-as plakátja
A fesztiválok egyik jelentõs hatása a sztárrendszeren mérhetõ le. A leghíresebb és legfontosabb európai fesztivál kétségtelenül az 1946-ban újrainduló Cannes-i fesztivál, a legrangosabb elismerés pedig, film művészi kvalitásaiért kaphat, az Aranypálma. Kezdetben a Cannes-i fesztivált is csak egy-két lázas filmbarát látogatta, mára fényképezõk vakuinak ezrei villognak, ha egy sztár a híres Palais Croisette piros szõnyegére lép a hófehér limuzinból. A fesztivált a luxus és a pompa ragyogja be, a résztvevõk Európából és a tengerentúlról egyaránt érkeznek. A díjat idén például a híres amerikai független filmes, Gus van Sant kapta Elephant címû filmjével.
Kalovy Vary 2003 (életkép)
Az egykori szocialista tömb legnagyobb, leghíresebb filmfesztiválját Karlovy Varyban rendezik meg évrõl évre, immáron 38. alkalommal. A méltán híres cseh filmipar és az abban az idõben szintén jelentõs filmekkel jelentkezõ volt szocialista országok - köztük hazánk is - rendezõi tudtak itt egymással találkozni. A politikai elszigeteltség sajátos ízt adott a fesztiválnak, a hatvanas évektõl kezdve pedig egyre több nyugati rendezõ látogatta az eseményt.
Ma Karlovy Vary a három igazán nagy, önfenntartó fesztivál mellett (Cannes, Velence, Berlin) igazán jól állja a versenyt, s a rendkívül szép város nagy hagyományú fesztiválját egyaránt látogatják a szakma nemzetközi prominens képviselõi - idén Morgan Freeman volt a fõ sztárvendég -, valamint Bohémia szelleméhez híven, a sok országból ideáramló fiatalok is, hangulata ezért nagyon sajátos és nyitott.
Azzal, hogy a videózás révén a filmezés szinte mindenki számára elérhetõ lett, filmfesztiválok sokasága jelent meg az elmúlt évtizedben, s azok ma már jócskán behálózzák Európa térképét.
A rövidfilmek legjelentõsebb mustrája pl. a franciaországi Clermont-Ferrand lett. Megjelentek a sajátos tematikájú filmfesztiválok is, ilyen például az egyperces filmek fesztiválja.
A Filmszemlén túl ma már Magyarországon is számos - köztük nemzetközi jelentõségû - fesztivált rendeznek. Ez utóbbira példa a gyõri Mediawave, vagy a szolnoki filmvásár.
A Titanic Filmjelenlét Fesztivál a Magyarországon eddig be nem mutatott, jelentõs filmeket igyekszik mûsorába illeszteni.
- A világ összes jegyzett filmfesztiválja megtalálható a következõ honlapon: www.filmfestivals.com
