Amatőrfilmesként indult pályafutása. 1971-ben végzett az ELTE magyar-népművelés szakán, 1974-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán Herskó János osztályában, majd hamarosan operatőri diplomát is kapott. A Főiskola után a MAFILM-nél dolgozott előbb asszisztensként, utóbb pedig rendezői státuszban. Első nagyjátékfilmje, az 1979-ben készült "A kis Valentinó", mellyel máris magára irányította a szakma figyelmét, s mely sajátos helyet biztosított neki a magyar filmes körökben. Jeles lett nemzedékének emblematikus filmese, egyben a kísérleti magyar film kultikus alakja.
Első játékfilmjében, "A kis Valentinó"-ban már jelen vannak a Jeles-világ legelemibb eszközei: a reáliák szimbólumokkal keveredő képei, a nyers naturalizmus, a stílusok és nézőpontok szinte zavarbaejtő váltogatása, a költészet és filozófia, a pátosz és irónia bizarr és meghökkentő szimbiózisa; valamint az a mód, ahogyan Jeles a filmet szemléli. E szemléletmód a filmanyagát magát is górcső alá vonja, s a meditáció eszközévé teszi. Néma elmélkedés ez a történetmesélés viszonylagosságáról, a nyelvről mely folyton gátjává válik elbeszélésnek. Végső soron önmagát szemléli tükrében a film, s önnön létének határaira kérdez.
A kis Valentinó egy Pokoljárás története, mely egészen klisészerű (Hitchcock Pszichójából is ismert) krimi szituációból bontakozik ki: hőse sikkaszt. Szerzett "vagyonából" aztán őrült költekezésbe kezd. Szórakozik, a plakátvilág virtuális örömei után vágyakozik és tör. A valóság azonban nem kevésbé virtuális és álságos világ. Valójában eldönthetetlen, hogy melyik életsík valósabb, s mi a létező egyáltalán. Hősünk végül egy "homokos, szomorú, vizes síkra ér", a Semmi ágára. A film záróképében mégis felsejlik a Valami halovány ígérete.
Második játékfilmje olyannyira radikális hangot ütött meg, hogy ez lett az egyetlen 80-as években betiltott játékfilm. Az Álombrigád egy munkásbrigád története, akik egy propagandadarab eljátszására vállalkoznak - sikertelenül. A szocreál környezetben játszódó történetnek ezúttal narrátora is akadt (nem is akárki: az operettek világában népszerűvé vált Rátonyi Róbert!), aki végül mégis képtelenné válik a történet elmesélésére, ugyanis a darab tervének csődbe jutása a narrációt is elrekeszti.
A második filmje körüli botrány évében forgatta le Jeles az Angyali üdvözletet. A Madách Ember tragédiája alapján született filmben gyerekekkel játszatta el a főbb szerepeket. A Madách-parafrázis teret engedett a metafizika elemi kérdéseinek felvetésére, s erőteljes képei (mint amilyen a sírgödör felett szülő nők kép) a magyar filmtörténet remekévé avatta Jeles-filmjét, s nem utolsósorban méltó tisztelgés lett Madách műve előtt is.
Természetesen ez utóbbi megjegyzést sokan támadták és cáfolták a film megjelenése után. Jeles az Angyali üdvözlet után mintegy 10 évre felhagy a filmezéssel. Megalapította saját avantgarde színtársulatát a Monteverdi Birkózó Kört, s számos színházi bemutatójukból kettőt (A szélvihar, A mosoly birodalma) filmfelvétel is megörökített a Balázs Béla Stúdió jóvoltából. 1993-tól azonban újra forgatott, ezúttal a Senkiföldjét. A film a második világháború idején egy pesti zsidócsalád sorsán keresztül veti fel újra létfilozófiai kérdéseit Istenről és az ő hiányáról.
Újabb 10 év szünet követi a Senkiföldjét, majd 2004-ben kijön Jeles ötödik játékfilmje a József és testvérei. A történet ezúttal a legősibb elbeszéléshez, a Bibliához nyúlik vissza, archaikus nyelven, elemi történethez, s egyúttal a mozi történetének ősi elemeit is megidézi képi világában, a laterna magicát.
Jeles András világa szűz vidékek vándorainak ajánlott. Azoknak, akik nem félnek az ismeretlen partoktól...
