1914. május 31-én született Ópécskán. Édesapját, a pécskai állomásfőnököt a románok 1920-ban átzsuppolták a határon. Így az elemi és gimnáziumi tanulmányait Makón végezte. Gimnáziumi osztályfőnöke, dr. Galamb Ödön a gyorsírástanítás megszállottja volt. A kislány ágynak dőlt, csonttuberkolózisát gyógyíthatatlannak tartották. Fölépült.
Férje, a makói születésű Bódi Ferenc Csurgón tanított, majd a minisztériumba helyezték, később pedagógiai főiskolai tanárként a didaktikát oktatta. Budapestre költözve Hadik Magda beiratkozott a képzőművészeti főiskolára; mesterei Pátzay Pál, Barcsay Jenő és Ferenczy Béni voltak. 1953-ban diplomázott. Alkotó világának középpontjában az ember állt. Móricz Zsigmond, a népi író és Medgyessy Ferenc által fölfedezett ember.
Makóval az 1970-es években, a Maros-menti Művésztelep idején vált ismét szorosabbá a kapcsolata. Ekkor a vásárhelyi őszi tárlatra is meghívták. A makói múzeumban rendezett kiállításon közönségünk megismerte kőbe faragott bálványait, bronzba öntött karakteres portréit, szívéhez közel álló kisplasztikáit.
Művészi hitvallása: „Találd meg magadat, ismerd fel, hidd, hogy csak egy kicsiny kő vagy az élet végtelen mozaiktábláján. Nem véletlen, hogy megszülettél, hogy pont oda helyeztettél, ahol vagy. Érezd, ott kell hivatásodat betöltened. Ez törvény, a te törvényed, amelybe csak a felismerés tudatosságával, cselekvéseiddel, alkotásaiddal simulhatsz bele. Ezért születtél, ezért a beteljesedésért kell élned. Így hatsz, alkotsz, gyarapítsz.”
Műteremrészlet Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Medgyessy Ferenc
Dávid Katalin szerint az elvont gondolat, a lélekben lejátszódó élet tárgyiasul egy- vagy többalakos kompozícióiban, a nyugodt tömbszerű, teret lezáró formákban, és a villódzó, mozgalmas, a térbe kapaszkodó, ritmusos alakzatokban. A belső világ gazdagsága eleveníti meg portréit. Így találkozunk a modern magyar kultúra egy-egy kiemelkedő egyéniségével: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Ady Endre és a szobrász kortársak közül Medgyessy Ferenc vagy a mester-tanár Pátzay Pál arcképével.
Műteremrészlet
Rodin
Erdei Ferenc
Makó több köztéri szobor megmintázására kérte fel: Kun Béla (1974), Mementó (1975), Ságvári Endre (1977). Erdei Ferenc temetésén határozta el, hogy a város nagy fiát megmintázza. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a debreceni Déri-, a vásárhelyi Tornyai-, a nyíregyházi sóstói gyűjtemény. Köztéri munkái megtalálhatók Budapesten, Nyíregyházán, Szombathelyen, Hajdúszoboszlón, Csurgón, sőt néhány külföldi városban is. A makói József Attila Gimnáziumot Ady Endre portréjával ajándékozta meg. Hagyatékának jelentős részét a makói múzeumra hagyta.
Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató
