Így készül az irodalmi Nobel-díj
2014/01/09 15:28
4128 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A 2013-as irodalmi Nobel-díjat Alice Munro kanadai író, „a kortárs novella mestere” („master of the contemporary short story”) kapta. De felmerül a kérdés: hogyan válik valaki Nobel-díjas íróvá?

A Nobel-díj az egyik legrangosabb világszerte elismert kitüntetés, amelyet – az alapító, Dr. Alfred Nobel svéd kémikus végrendeletéhez híven – azok kapják, akik az előző évben a legtöbbet tették az emberiségért. Az elismerésen kívül a díj anyagi juttatással is jár, amelyet Nobel vagyonának kamataiból finanszíroznak. Az először 1901-ben átadott irodalmi Nobel-díj odaítéléséért a stockholmi Svéd Akadémia a felelős. Vajon hogy lesz valakiből Nobel-díjas író, költő vagy drámaíró? Amellett, hogy egész életművével kimagasló szellemi teljesítményt kell nyújtania, egy csoport kiválasztott személy ajánlása és döntése szükséges ehhez.

Nobel_medal

Egy évig tartó folyamat

A Nobel-díj hivatalos honlapján pontos információ található a jelölési procedúráról. A folyamat azzal kezdődik, hogy a 18 tagú Svéd Akadémiának a jelöléssel és kiválasztással foglalkozó testülete, a minimum négy-, maximum öttagú Nobel-díj Bizottság szeptemberben meghívókat küld olyan személyeknek, akik alkalmasak a jelölőszerepre. Ezek a személyek a Svéd Akadémia vagy az ehhez hasonló felépítésű és célú egyesületek és intézmények (például a Magyar Tudományos Akadémia) tagjai, a nyelvészet és az irodalom professzorai egyetemeken, korábbi irodalmi Nobel-díjasok és jelentős szerzői egyesületek elnökei (összesen mintegy 600-700 személy). Ha valaki esetleg nem kap levelet, de képzettsége és/vagy pozíciója folytán alkalmas arra, hogy jelöljön, ezt szintén megteheti. (Önmagát természetesen senki sem jelölheti.) A jelöléseket legkésőbb január 31-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

A beérkezett javaslatokat ezután néhány hétig tanulmányozzák, és előbb áprilisban készítenek egy előzetes listát a jelöltekről (ez még 15-20 nevet tartalmaz), majd májusra ez a lista ötfősre rövidül, és így kialakul a végső jelöltek köre. A nyár az öt jelölt munkásságának részletes vizsgálatával és értékelésével telik (ezt az Akadémia tagjai végzik), szeptemberben pedig a 18 tagú testület konferenciát tart, ahol az egyes szerzők műveinek erényeit vitatják meg. Októberben történik az irodalmi Nobel-díj nyertesének kiválasztása; ehhez a tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges. Ezután hirdetik ki a nyertes nevét. (A nyertest mintegy fél órával a kihirdetés előtt megpróbálják értesíteni).

A Díjátadó Ünnepséget Stockholmban rendezik december 10-én; itt vehetik át a díjazottak a Nobel-díjat, ami a Nobel-medálból és a Nobel-oklevélből áll, valamint a díj összegét hitelesítő dokumentumból.

Ötven évre titkosítva

A díj összege Alfred Nobel végrendeletének megfelelően a svéd kémikus vagyonának éves kamatjaiból áll, amelyből egy részt az irodalmi díjazott kap. (A többi terület, így a fizika, a kémia, az orvostudomány, a közgazdaság Nobel-díjasai, valamint a Nobel-békedíjas a kamatok további egy-egy részét vehetik át.)

Tehát minden év októberére derül ki, hogy ki kapja a Nobel-díjat – azonban mi a helyzet a további jelöltekkel, legfőképpen pedig a négy másik végső jelölttel, akik közül az októberi szavazás a nyertest kiemeli? A Nobel-díj szabályzata úgy rendelkezik, hogy a jelöléssel (a jelölőkkel és a jelöltekkel) kapcsolatos minden dokumentumot, információt legalább ötven évre titkosítani kell; ez azt jelenti, hogy sem a kiválasztási szempontok, sem a vitás kérdések nem hozzáférhetőek mintegy félszáz évig. Ezután azonban a szóban forgó információkat elérhetővé, kutathatóvá teszik. Például 2013 januárjában került csak napvilágra, hogy az 1962-es nyertes, John Steinbeck mellett kiket jelöltek még abban az évben irodalmi Nobel-díjra. Az jelölések archívumából kiderül, hogy összesen 66 személyt terjesztettek föl a díjra 1962-ben, és ebből 15 volt új jelölt. A Bizottság elé Steinbeck neve mellett Robert Graves angol költőé és Jean Anouilh francia drámaíróé került a végleges listán. A dán Karen Blixen és a brit Lawrence Durrell neve szintén felmerült abban az évben, azonban Durrell mégsem kapott preferenciát abban az évben, Karen Blixen pedig 1962. szeptember 7-én elhunyt.

További érdekes oldalak:

Forrás:

Kerek Roland cikke

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk