Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Édesapja Kosztolányi Árpád iskolaigazgató és professzor volt, édesanyja Brenner Eulália, kinek révén Kosztolányi Dezső unokatestvére volt Csáth Géza írónak.
Bár Szabadkán kezdte a középiskolát, fegyelmi vétség miatt elbocsátották, így Szegeden érettségizett. A bölcsészkart Pesten végezte a Négyesy professzor féle önképzőkörben, ahol megismerkedett és barátságot kötött Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, valamint Karinthy Frigyessel.
A bölcsészkar után beiratkozott a bécsi egyetemre, majd egy évvel később hazatért és elkezdett újságíróként dolgozni. Több vidéki lap mellett a Budapesti Napló és A Hét című lapok is felkérték, hogy publikáljon. Elindult karrierje, majd 1907-ben megjelent első verseskötete a Négy fal között is. Ady bírálta megjelent verseit, ami egy hosszúra nyúló vita és rivalizálás kezdetét jelentette a két zseni között. Míg Ady Endre érvelése szerint Kosztolányi irodalmi témákat versel, nem pedig költészetet teremt, addig Kosztolányi válaszul kilenc cikkben minősítette Ady művészetét, melyben túlzásként jellemezte az Adyt körülvevő dicsfényt. Írástudatlanok árulása című írása A Toll körkérdésére érkezett, melyben a lap azt kérdezte az íróktól és a kritikusoktól, hogyan jellemeznék Ady örökségét.
A Pardon-cikkek sorozatában névtelenül bírálta a Tanácsköztársaságot, melynek kapcsán Szabó Dezsővel is szembekerült.
1913-ban feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, akiről Görög Ilonaként írt a későbbiekben. A frigyből született fiuk, Ádám. Ám 1935-ben egy üdülőben megismerkedett és beleszeretett Radákovich Máriába, egy férjes asszonyba, akihez több verset is írt.
1933-ban rákos beteg lett, amiért Stockholmban, majd Budapesten kezelték. 1936. november 3-án halt meg a Szent János Kórházban. A Nyugat saját különszámot jelentetett meg emlékére.
Kosztolányi Dezső hihetetlenül termékeny író és költő volt. Még életében megjelent verses kötetei közül kiemelkedik A szegény kisgyermek panaszai, mely a legnépszerűbb megjelent verseskötet azóta is. A gyerekkori élmények és a tudatlan szemlélődés verseire A bús férfi panaszai című kötet versei felelnek. A már felnőtt költő összegzi pályáját és munkásságát, és számot vet magával. Fontos kötet az 1933-ban megjelent Számadás is, melyben két fontos vers is szerepel: A hajnali részegség és a Halotti beszéd. Az utóbbi a Halotti beszéd és könyörgés című magyar nyelvemlékre utal.
Versei mellett az epikában is maradandót alkotott: rövidebb novellái, mint például A kulcs, A fürdés vagy A kínai kancsó az emberi viszonyokat és az emberi kiszolgáltatottságot mutatják be. Első regénye a Nero, a véres költő, 1922-ből, mely az őrült uralkodót mutatja be közel hozva az olvasóhoz. A Pacsirta és az Aranysárkány szintén fontos kérdésekkel foglalkoznak, de nem érhetnek fel főműve, az Édes Anna zsenialitásáig. A cselédlány története társadalmi kritika is, mely pontosan érzékelteti a szakadékot szegények és gazdagok között.
Esti Kornél című novellaciklusa 18 fejezetet tartalmaz, melynek hőse a szerző alteregója, vagyis a képzeletbeli énje. Történetei izgalmas és érdekes kalandokra hívják az olvasót.
Kosztolányi Dezső újságírói munkásságát Nyelv és Lélek című könyve tartalmazza, ezt lapozgatva sokat tanulhatunk a tollforgatás művészetéről a legnagyobb mestertől.
