1908-ban a Fejér megyei Rácalmáson született pedagógus családból. Az Iparművészeti Főiskola művészképzőjét 1933-ban végezte el, majd az ábrázoló rajz szakon tanári diplomát is szerzett. 1935-ben rajztanárnak nevezték ki a makói Ipari Tanuló Iskolához, amelynek 1942-től igazgatója lett. 1948-ban áthelyezték a veszprémi ipari iskola élére. 1950-ben megbízták a székesfehérvári építőipari középiskola szervezésével; ebből alakult ki a Jáki József Út- és Vasútépítési Technikum, amelynek szintén igazgatója volt. 1959-től a fővárosi középiskolák ábrázoló geometra és műszaki rajz szakfelügyeletét látta el. 1968-ban nyugdíjba vonult, majd visszaköltözött Veszprémbe. Itt hunyt el 1986-ban.
Kamenyeczky István: Loós János
Mindenekelőtt az építőművészettel jegyezte el magát. 1938-ban tervezte a földeáki református imaházat, melynek ékessége a modernista stílusú torony. Szintén az ő munkája volt – az időközben lebontott – makó-rákosi neogótikus református templom is. Igen impozáns tömeghatású ravatalozót tervezett a makói újvárosi református temetőbe, de végül kénytelen volt – az egyházközség szűkös pénzügyi helyzete miatt – a célnak megfelelő, de egyszerű épületet tervezni.
Földeáki református templom
A sokoldalú építőművész kerámiaműhelyt hozott létre, kedvtelésből tervezett bútorokat, alkotott dísztárgyakat, ötvösmunkákat, üvegfestményeket, sőt a reklámgrafika is foglalkoztatta, de kirándult a festőművészet elvontabb területeire is. A makói polgármesteri szobának ma is használatos íróasztalát és ülőgarnitúráját 1940-ben ő tervezte, a kivitelezés Zombori Lajos asztalos munkája.
Beharangozás
Szervezése és buzgólkodása révén nyílt meg 1947 decemberében az ipariskola termeiben Ecsődi Ákos, Torma Imre, Nagy Gyula és Loós János műveiből rendezett képzőművészeti kiállítás, amelyen művészünk tizennyolc pasztellképét állította ki. „Pasztellképei – állapítja meg Ecsődi Ákos – érzelmi húrokon játszanak. Finom színek, hangulatok, általában statikusan hangszerelt formák, a valóság területén belül maradó, de a képet tudatosan önálló élménnyé alakító személyi stílusát jelentik.”
Maros-part
Igazgatói feladatköre egész embert igényelt. Művészi tevékenysége Makón bontakozott ki, ezt követően jobbára iskolai szünetekben és nyugállományba vonulása után tudott alkotásainak élni. 1984-ben önálló kiállítása nyílt Székesfehérvárott, Rácalmáson és Makón.
Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató
