Picasso hobbija: a költészet
2002/04/04 08:00
2910 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Pablo Picasso alapvetően meghatározta a XX. század művészetét. Több stílus megszületése kötődik az ő nevéhez és még többnek volt legnagyobb mestere. Hosszú élete alatt gyakorlatilag megállás nélkül dolgozott-festett. Egy olyan tevékenység is volt még életében, amelyre viszonylag sok időt áldozott. Ez pedig az írás.


Picasso 1881-ben született Spanyolországban. Édesapja is a festészetnek hódolt, de messze nem volt olyan tehetséges, mint fia. Életében először 19 évesen járt Párizsban, a "művészetek fővárosában", 1904-ben pedig végleg odaköltözött. 1906-ban Az avignoni kisasszonyok című képével született meg a kubizmus. Életéről valószínűleg több kötetet lehetne írni, ezért legyen most elég ennyi. Aki további részletekre kíváncsi, nézze meg a Picasso kalandjai című filmet. (Ne vegye készpénznek, történelmi ténynek, amit ott lát!)
Szóval Picasso, a festő szabadidejében írt is. 1935-ben két évre felhagyott a festészettel, és ekkor kezdte papírra vetni gondolatait. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy mi késztette erre, de a legvalószínübb válasz a kíváncsiság lehet. Valószínűleg egyszerűen csak örömét lelte ennek a teljesen más művészeti ágnak a felfedezésében. Kikapcsolódás volt számára a vonalak, színek világából egy kicsit másfele kirándulni. Egy barátja így szólt róla:

"Írásra minden hely jó neki: egy asztal sarka, valamelyik bútor pereme, a karosszék karfája vagy akár tulajdon térde is. Csak az a fő, hogy körülötte csönd legyen. Alighogy egyedül marad előhúzza a noteszét, ha meg bejön valaki, eldugja, és a homlokát ráncolva kérdezi: "Mi az?" Bezárkózik a szobájába vagy a fürdőszobába, mert bizonyos akar lenni abban, hogy legalább ott nem zavarják."

Spanyolul és franciául írt verseket és színdarabokat. Kéziratai rendre hemzsegtek a helyesírási hibáktól, amelyeket nem volt hajlandó kijavítani. Úgy gondolta, egyénisége elveszne egy olyan szabályrendszerben, melyhez neki semmi köze. Ahogyan a festészetben is elrugaszkodott, figyelmen kívül hagyott minden szabályt és szokást, ugyanúgy nem fogadta el a nyelvtan korlátait sem.
A farkon csípett vágy című színdarabjának 10 szereplője van : Nagylábujj, Tyúkszem, Tortácska, Unokanővér, Bütyök, Két kis Kutyus, A Csend, Sovány szorongás, Kövér szorongás, Függönyök - egy abszurd darabról van szó tehát. Ebből következik, hogy nem lehet összefoglalni a történéseket, vagy ha sikerülne is, semmi értelme nem lenne. El kell olvasni, nincs más megoldás.

Egy kis ízelítő:

Második felvonás, első jelenet A Rühönkosz Hotel folyosója
(a vendégek két-két lába a szobák ajtaja elé kirakva, és fájdalmasan vonaglik.)
A 3-as szoba ajtaja előtti két láb
Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom, jaj a sok fagyásom.
Az 5-ös szoba ajtaja előtti két láb
Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom.
Az 1-es szoba ajtaja előtti két láb
Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom.
A4-es zsoba ajtaja előtti két láb
Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom.
A 2-es szoba ajtaja előtti két láb
Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom.
(Az átlátszó üvegajtók kivilágosodnak, s megjelenik rajtuk öt, sárgarépát rágó majom táncoló árnyéka.)
Teljes sötétség.

Nem tudom, ki hogy van vele, de szívesen megnézném ezt a művet színházban!

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk