A tanulmány széles körű kutatómunka eredménye, 19 európai ország közel 1600 felsőoktatási intézményének bevonásával készült. A felmérés azt mutatta, hogy Európában mindössze a programok 4%-a angol nyelvű, és a hallgatók kevesebb mint 1%-a végzi angol nyelven a tanulmányait. Ugyanakkor, mivel a legtöbb program az utóbbi néhány évben indult, e számok a jövőben növekedni fognak.
Jelentős különbség figyelhető meg azonban az egyes országok között. Abszolút számokban Németország a listavezető, de ha a relatív számokat vesszük alapul, Hollandia és Finnország ugrik az élre. A dél-európai országok a lista végén kullognak, míg Magyarország az előkelő 6. helyet foglalja el a vizsgált 19 ország rangsorában.
Üzleti tanulmányok és másoddiplomás-képzések
Az angol nyelvű programok többsége posztgraduális, ún. Master-kurzus. Legnépszerűbbek az üzleti és menedzsment tanulmányok, míg a műszaki tanulmányok a második helyet foglalják el a listán. (Magyarországon e sorrend éppen fordított.) Mindenesetre nincs olyan képzési terület, és alig akad olyan szakirányú továbbképzés Európában, ahol ne lenne angol nyelvű képzés.
Az angol nyelvű képzések többsége tandíjmentes. Kivételt képez Magyarország, a többi csatlakozó ország és Hollandia. Az éves tandíjak rendkívül változóak; a jelképes 300 euró és a legdrágább 32 000 euró között ingadoznak.
Egyre több hallgató Ázsiából
Az angol nyelvű programokra beiratkozó diákok többsége, 60%-a külföldi, bár a kurzusok általában a helyi diákok számára is hozzáférhetőek. A külföldi diákok többsége, 39%-a még mindig Európából érkezik, míg Ázsia adja a külföldi hallgatók kétötödét, és ezzel a második helyen áll. A magyarországi kép ettől némileg eltér, ide Afrikából és Ázsiából érkezik a külföldi hallgatók többsége.
Az angol nyelvű programok tantervei magas szintű nemzetköziesítést képviselnek. Az idegen nyelven történő oktatáson túl számos intézmény használ kreditrendszert (pl. az Európai Kreditátszámítási Rendszert - ECTS) és épít külföldi tanulmányokat vagy kötelező külföldi szakmai gyakorlatot a tantervbe.
Motiváció és marketing
Az ACA tanulmánya számos minőségi mutatót is vizsgál. Így például választ keres arra a kérdésre, mi vezet egy intézményt arra, hogy angol nyelvű programok indítására vállalkozzon. Azokban az országokban, amelyek nyelve kevéssé elterjedt - Magyarország mellett ilyen például Hollandia vagy a skandináv országok -, az angol nyelvű programok adják szinte az egyetlen lehetőséget külföldi diákok fogadására. Ezen programok hozzájárulnak az intézmény profiljának szélesítéséhez; kínálatot teremtenek azokon a területeken, ahol a helyi kereslet visszaesett (mérnökképzés, természettudományok). Azok az intézmények, amelyek hangsúlyt fektetnek a kutatásra, az angol nyelvű programok bevezetésétől várják továbbá a leendő kutatók megtartását. Gyakran nem csupán a külföldi hallgatók fogadása motiválja az intézményeket, hanem az a célkitűzés is, hogy saját, helyi diákjaiknak nemzetközi képzést adjanak. Azokban az országokban, ahol már megvannak az ún. bolognai reformok törvényi feltételei, az angol nyelvű oktatás bevezetése további fejlesztéseket is maga után vonz, ilyen például a kétszintű Master és Bachelor rendszer bevezetése. Pénzügyi motívumok csak ritkán játszanak szerepet.
A felmérésből az is kiderül, hogy az intézmények sokat fordítanak reklámra. A programok hirdetése általános és legtöbbször magas színvonalú, de nem mindig kellően célcsoport-orientált, számos egyetem "rossz" hallgatókat próbál megcélozni.
Nyelvi problémák?
Sokszor felmerül, hogy az idegen nyelven történő tanítás és tanulás az oktatás minőségének rovására megy, hiszen előfordulhat, hogy a hallgatók nem beszélik megfelelő szinten az idegen nyelvet, és az oktatók, akik angol nyelven tanítanak, szintén nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással. A felmérés ezzel szemben azt mutatta, hogy a nyelvismeretre, illetve annak hiányosságaira visszavezethető problémák elenyészők. Bár még van mit javítani, a nyelvismeret mértéke a célnak, a kommunikációnak megfelel. A szerzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében elengedhetetlen, hogy az egyetemek nagyobb hangsúlyt fektessenek a nyelvtudás előzetes felmérésére. Egyrészt a diákok esetében a TOEFL-teszt nem mindig mérvadó és garantál elégséges nyelvtudást, másrészt az oktatók nyelvtudásának felmérésére is szükség van. Végül elengedhetetlen, hogy az adminisztratív munkatársak is legalább alapfokú nyelvismerettel rendelkezzenek.
Motiváció és marketing
Az ACA tanulmánya számos minőségi mutatót is vizsgál. Így például választ keres arra a kérdésre, mi vezet egy intézményt arra, hogy angol nyelvű programok indítására vállalkozzon. Azokban az országokban, amelyek nyelve kevéssé elterjedt - Magyarország mellett ilyen például Hollandia vagy a skandináv országok -, az angol nyelvű programok adják szinte az egyetlen lehetőséget külföldi diákok fogadására. Ezen programok hozzájárulnak az intézmény profiljának szélesítéséhez; kínálatot teremtenek azokon a területeken, ahol a helyi kereslet visszaesett (mérnökképzés, természettudományok). Azok az intézmények, amelyek hangsúlyt fektetnek a kutatásra, az angol nyelvű programok bevezetésétől várják továbbá a leendő kutatók megtartását. Gyakran nem csupán a külföldi hallgatók fogadása motiválja az intézményeket, hanem az a célkitűzés is, hogy saját, helyi diákjaiknak nemzetközi képzést adjanak. Azokban az országokban, ahol már megvannak az ún. bolognai reformok törvényi feltételei, az angol nyelvű oktatás bevezetése további fejlesztéseket is maga után vonz, ilyen például a kétszintű Master és Bachelor rendszer bevezetése. Pénzügyi motívumok csak ritkán játszanak szerepet.
A felmérésből az is kiderül, hogy az intézmények sokat fordítanak reklámra. A programok hirdetése általános és legtöbbször magas színvonalú, de nem mindig kellően célcsoport-orientált, számos egyetem "rossz" hallgatókat próbál megcélozni.
Nyelvi problémák?
Sokszor felmerül, hogy az idegen nyelven történő tanítás és tanulás az oktatás minőségének rovására megy, hiszen előfordulhat, hogy a hallgatók nem beszélik megfelelő szinten az idegen nyelvet, és az oktatók, akik angol nyelven tanítanak, szintén nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással. A felmérés ezzel szemben azt mutatta, hogy a nyelvismeretre, illetve annak hiányosságaira visszavezethető problémák elenyészők. Bár még van mit javítani, a nyelvismeret mértéke a célnak, a kommunikációnak megfelel. A szerzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében elengedhetetlen, hogy az egyetemek nagyobb hangsúlyt fektessenek a nyelvtudás előzetes felmérésére. Egyrészt a diákok esetében a TOEFL-teszt nem mindig mérvadó és garantál elégséges nyelvtudást, másrészt az oktatók nyelvtudásának felmérésére is szükség van. Végül elengedhetetlen, hogy az adminisztratív munkatársak is legalább alapfokú nyelvismerettel rendelkezzenek.
Minőségbiztosítás és akkreditáció
A minőségbiztosítás valamilyen formában szinte valamennyi programban megtalálható, ez azonban gyakran kimerül a házilag készített kérdőívek használatában egy-egy szemeszter végén, és ritkán ad teljes képet. Egyre több az akkreditált stúdium, és a programok 22%-a külföldi szervezet tanúsítványával rendelkezik. A külföldi akkreditáció aránya Hollandiában a legmagasabb. Problémát jelenthet azonban, hogy az angol nyelvű programok akkreditációja szinte teljes egészében megegyezik a hagyományos programok akkreditációjával, azaz nem az idegen nyelven történő oktatásra szabott. Ugyanakkor a hagyományos akkreditációban is egyre több nemzetközi kritériumot találunk.
A tanulmány egy 11 pontos ajánlással zárul. Ezen javaslatok, akárcsak maga a tanulmány, kiváló útmutatóul szolgálhatnak azon intézmények számára, amelyek angol nyelvű programok bevezetését tervezik a jövőben. A tanulmány megrendelhető az ACA-nál (www.aca-secretariat.be).
_________________________________
Friedhelm Maiworm, Bernd Wächter, English-Language-Taught Degree Programmes in European Higher Education. ACA Papers on International Cooperation in Higher Education, Bonn (Lemmens Verlag) 2002. ISBN 3-932306-47-3. € 19.80.